Jegybanki lépésekA gazdasági növekedés lassulására szerte a világban a monetáris politika is reagált. Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED idén már háromszor csökkentette kamatait – mivel az alacsonyabb kamatok serkenthetik a beruházásokat, ez pedig kedvező hatással van a növekedésre. De nem késlelkedett a japán, a dél-koreai, a kanadai, az angol, az ausztrál és a svájci monetáris hatóság sem.
Egyedül a 12 országot tömörítő eurózóna jegybankja, az Európai Központi Bank (EKB) nem nyúlt még a kamatcsökkentés eszközéhez. Tavaly október óta változatlanul, 4,75 százalékos szinten tartja irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát.
Az elmaradt kamatcsökkentés szinte mindenkit meglepett: a napokban ugyanis nemcsak a gazdaság szereplői, hanem neves politikusok is támogatták a lépést, amely az általános, szerte a világban tapasztalható gazdasági lassulást némileg ellensúlyozhatta volna. A Bloomberg hírügynökség által megkérdezett 33 elemzőből 19 biztosra vette a negyed százalékos kamatcsökkentést, de négyen még a fél százalékos mérséklést sem tartották kizártnak.
Miért döntött így az EKB?
A jegybanki ülést követő sajtótájékoztatón Wim Duisenberg, az EKB elnöke azzal indokolta a monetáris politika változatlanságát, hogy bár az árstabilitást veszélyeztető tényezők az elmúlt hónapokban háttérbe szorultak, de nem tűntek el, továbbra is jelen vannak. Emlékeztetett arra, hogy az EKB elsődleges célja az eurózóna árstabilitásának fenntartása, és az, hogy a fogyasztói árindex éves szinten 2 százalék alatt maradjon. Februárban azonban már az előző havi 2,4 százalékról 2,6 százalékra emelkedett a térség inflációja. A kamatok mérséklése ugyanis amellett, hogy jótékony hatással lehet a növekedésre, megnöveli a keresleti hatást – olcsóbb hitelt felvenni -, az pedig az árak emelkedését. A bank legfontosabb célja pedig nem a növekedés támogatása, így érthetőek Duisenberg szavai: “az EKB az árstabilitás fenntartásával járulhat hozzá leginkább az inflációmentes növekedéshez”.
Nem értenek egyet
Hiába gondolta szinte mindenki úgy, hogy a mostani globális lassulás, a részvénypiacok gyengélkedése, az európai üzleti bizalom és az exportmegrendelések hanyatlása közepette már nem lehet tovább halogatni a kamatcsökkentést. Duisenberg mégis úgy gondolja, várjuk ki a végét.
Az elemzők ugyanakkor más véleményen vannak. Szerintük már legalább két héttel ezelőtt a kamatvágáshoz kellett volna nyúlnia. Érvelésük szerint a mostani döntés újabb pofont adhat az eurónak, bár valószínűleg csak rövid távon, mert néhány héten belül úgyis elkerülhetetlen lesz az enyhítés.
A hat vezető német gazdaságkutató tegnap szállította le 2,8 százalékról 2,6 százalékra az eurózóna idei GDP-növekedésére adott előrejelzését. Az OECD pedig 3,1 százalékról 2,7 százalékra módosította ugyanezt.
Hogy reagáltak a piacok?
Az euró gyengüléssel reagált a jegybanki döntésre a pénzpiacokon. Csaknem fél centet veszített értékéből a dollárral szemben, és jelenleg egy euró 88,53 centet ér. Technikai elemzők úgy látják, hogy az euró árfolyama a következő napokban a 87,5 centes árszint körül ingadozik majd. A jennel szemben szintén gyengült az euró: jegyzése a tegnapi 110,35 jenes szintről 109,98-re esett.
Az EKB lépése az európai kötvénypiacokat is meglepte. Az állampapírok árfolyama némileg megcsappant, mivel a kamatcsökkentés elmaradása porrá zúzta a már meglévő tulajdonosok áremelkedésre alapozott várakozásait.
A vezető európai tőzsdék kereskedését egyelőre nem befolyásolta az EKB lépése. A nap eleji bizonytalan kezdés után mindhárom vezető index a pozitív tartományban tartózkodik. A DAX 1,5 százalékkal, 6001 pontra, a FTSE 0,5 százalékkal, 5830 pontra, a CAC-40 pedig 1,1 százalékkal, 5386 pontra emelkedett.
