Belföld

FigyelőBarométer – Április 10.

Dobogós magyar termelékenységbővülés (+1). Európában lassan nő az új gazdaság (-1). Működik a maffiaellenes központ (+1). Emelkedik a FigyelőBarométer.

Az amerikai ütemet is meghaladva bővült a magyar munkatermelékenység az elmúlt öt évben – derül ki a The Conference Board (TCB) gazdaságkutató intézet legfrissebb tanulmányából. Magyarországon ugyanis átlagban évi 3 százalékkal nőtt a munkaerő termelékenysége a kilencvenes évek folyamán. Az “amerikai csoda” időszakában ennél is impozánsabb teljesítményt csupán Lengyel- és Írország mutatott. A magyar ütemet mintegy két százalékponttal múlta felül a Lengyelországban mért érték. A “nagy rivális” Csehország esetében viszont éles különbséget mutatnak az évtized első és második feléből származó adatok, jelezve a szerkezetátalakítás késését. Az EU és Amerika kapcsán elmondható, hogy 1990 és 1995 az Európai Unió munkatermelékenysége az amerikai ütem háromszorosával növekedett, a helyzet viszont csaknem a visszájára fordult az elmúlt öt évben. Jelenleg az EU-ban a munkatermelékenység átlagosan 82, az egy főre jutó jövedelem pedig csupán 69 százaléka az amerikai szintnek.

A Unice, az európai vállalkozói érdekképviseleti szövetségeket tömörítő brüsszeli csúcsszervezet értékelő jelentést állított össze, amelyben első lépésként összehasonlította az új gazdaság fejlettségét az EU tagállamaiban, majd ezekét az Egyesült Államok, Svájc és Japán csúcstechnikai fejlettségével. A jelentést készítők számos mutató alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az információtechnológián alapuló “new economy” elérte ugyan Európát, de itt csak néhány országban vetette meg igazán a lábát. Elsősorban az észak-európai országok és Svájc mutatói hasonlítanak az az IT-fejlesztések terén az Egyesült Államokhoz, a déli országok viszont feltűnően elmaradnak. Az EU egészében a fejlődés lassabb, mint az USA-ban, csupán egyes területeken (például a mobiltelefonok elterjedtségében és az online bankszolgáltatások terén) vezet orrhosszal az EU. Nem elég azonban az elterjedtség, a technikai vívmányokat megfelelő célra kell hasznosítani, a termelésbe pedig hatékonyan kell bevonni. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő kormányzati ösztönzés – véli az Unice. A kormányoknak ugyanis úgy kellene alakítaniuk a keretfeltételeket, hogy azok összességében támogassák, ne pedig fékezzék az innovációt, a vállalkozást és a változást.

A szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó hatóságok új koordináló szerveként tegnap megkezdte működését a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZBEKK). A Készenléti Rendőrség Kerepesi úti létesítményében berendezkedő SZBEKK (a rövidítést egy ideig még biztosan szokni kell) speciálisan átalakított új épülete annyira titkos, hogy az átadást kísérő tájékoztató sem engedett betekintést még a sajtó képviselőinek sem. Pintér Sándor belügyminiszter az átadás alkalmából elmondta: az Egyesült Királyság, Olaszország, valamint az FBI szervezett bűnözés elleni intézményeinek példáját figyelembe véve létrehozott SZBEKK feladata a szervezett bűnözéssel kapcsolatos információk gyűjtése, valamint az adatok elemzése, kiértékelése és továbbítása. Az ehhez szükséges hatalmas adatbázis feltöltése már ma megkezdődhet, amivel a remények szerint javítható a kábítószer-kereskedő és az embercsempész-szervezetek felderítésének hatásfoka. A maffiaellenes központnak nincs közvetlen nyomozati jogköre, de valamennyi érintett nyomozó hatóságtól kérhet információkat a törvényben meghatározott kiemelt bűncselekményekkel kapcsolatban, illetve adatokat szolgáltathat ezekről a társszerveknek. A szervezet kiadásainak fedezésére a költségvetés az idei évre 613 millió forintot különített el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik