Wolfgang Vogler nem az egyetlen kezdő befektető volt, aki kiütve érezte magát, amikor a múlt év végén a müncheni EM.TV & Merchandising médiatársaság árfolyama a mélybe zuhant. A 41 éves üzletember, egy alumíniumipari cég igazgatója, 3800 dollárnak megfelelő összeget vesztett, s le kellett mondania tervéről, hogy négy gyerekével téli vakációra menjen. De ahelyett, hogy beletörődött volna sorsába, Vogler olyasmire szánta el magát, ami európai mércével merész lépésnek számít: ügyvédet fogadott, aki március 6-án az EM. TV 450 részvényese nevében 12 millió dollárnyi kártérítés megfizetésére szólította föl a vállalat vezérigazgatóját, Thomas Haffát. A német jogrend szerint ez az első lépés a per felé. Haffa ellen az a vád – ő maga tagadja ezt -, hogy szándékosan félreinformálta a befektetőket a társaság állapotáról.
Düh
Vajon az európai kisbefektetők végre megelégelték volna, hogy az arrogáns menedzserek packázzanak velük? A jelek mindenesetre erre utalnak. A részvénytulajdonosok szerte a kontinensen bírósághoz fordulnak, összefognak egymással a társaságok üzletpolitikája ellen, s alkalmasint változtatásokat is kikényszerítenek. Március 2-án például a ThyssenKrupp acél- és autóalkatrész-gyártó óriáscég felügyelőbizottsága néhány perccel a duisburgi éves közgyűlés megkezdése előtt hagyta jóvá a menedzsment átalakítását. Az időzítés nem volt véletlen. Több mint ötezer kisbefektető dühét kellett csillapítani, akiknek elegük lett abból, hogy a csúcsvezetők egymást ölik, miközben a társaság a két évvel korábbi zűrös egyesülés óta képtelen javítani eredményeit. “Az emberek korábban beletörődtek, bármi történt is – nyilatkozza Klaus Rother, az EM.TV részvényeseit képviselő ügyvéd -, most viszont már nem nyelik le szó nélkül a sérelmeket.”
Részvényesek akcióban
Az Egyesült Államokban az ilyen jellegű részvényesi aktivitás évtizedek óta megszokott dolog. Európában ellenben új fejlemény a tömeges kisbefektetői részvénytulajdonlás. A tőzsdék mostani lejtmenete során felszínre kerülnek a leggyengébb vállalatok hibái. A meredek árfolyamesésektől megrendült egyéni részvényesek kezdenek rájönni, hogy vannak jogaik – s ha kell, akcióba is lendülnek.
Részvényesi arzenál• TILTAKOZÁS
A részvényesek szervezett, nyilvános kritikája közrejátszott abban, hogy a német ThyssenKrupp a menedzsment átalakítására kényszerült.
• ELADÁSSAL FENYEGETŐZÉS
Részben az alapkezelők ellenállása miatt, az angol Abbey National letett arról a tervéről, hogy felvásárolja a Bank of Scotlandet.
• ÖSSZEFOGÁS
Guy Wyser-Pratte amerikai döntőbírósági jogász feltüzelte a francia Groupe André kiskereskedelmi cég kisebbségi tulajdonosait, hogy távolítsák el a felső vezetést.
• PERESKEDÉS
Németországban az EM.TV és a Deutsche Telekom, Franciaországban a Schneider Electric ellen indult, illetve készül jogi akció.
A hivatásos alapkezelők szintén fokozzák a nyomást. Az európai hagyományok alapján általában jó viszonyt tartanak fenn a vállalatok menedzsmentjével, a kontinensen működő alapkezelők a jelek szerint újabban tanulnak rámenősebb amerikai kollégáiktól. A befektetési alapoknak nagy szerepük volt abban, hogy az angol Abbey National február 28-án megszakította a Bank of Scotland felvásárlására irányuló tárgyalásokat. Az alapkezelők jobbnak tartották azt a megoldást, hogy az Abbey kerüljön a Lloyds Bank tulajdonába.
Az új aktivisták mindamellett továbbra is nehéz küzdelmet vállalnak, különösen amikor arra kerül a sor, hogy pert akarnak indítani valamely társaság ellen a részvényesi jogok megsértése miatt. A német és a francia jogszabályok szerint a felperesek ilyenkor nem kényszeríthetik a vállalatot dokumentumok kiadására. Németországban a csoportos kereset benyújtására sincs mód, márpedig ez alaposan megnehezíti a részvényesek számára, hogy forrásaikat egyesítve vegyék föl a küzdelmet egy gazdag céggel. Továbbá, amikor a vállalatvezetőket félretájékoztatással vádolják, a bizonyítás terhe akkora, hogy a felpereseknek kevés esélyük van a sikerre, hacsak nem tudják elérni, hogy az illető menedzser ellen előzőleg bűnvádi eljárás induljon.
Lapáton
A részvényesi jogi mozgalom azonban erősítést is kap, mégpedig az amerikai döntőbírósági jogász-specialistáktól, akiket Európába csábított az egyesülések és felvásárlások megugrása. Közéjük tartozik a New York-i Guy P. Wyser-Pratte, aki kisebb érdekeltségeket szerez szerinte rosszul vezetett társaságokban, majd megpróbál fordulatot kikényszeríteni. Tavaly maga köré gyűjtötte a francia Groupe André kiskereskedelmi vállalat kisebbségi tulajdonosait, hogy eltávolítsák a felső vezetést, s egy új csapatot állítsanak a helyére. “Franciaországban ez volt az első eset, hogy egy cég igazgatóságát kívülről lapátra tették – mutat rá a lépés jelentőségére L’Helias, a részvényesi aktivisták táborának másik tagja -, az emberek meg voltak döbbenve.” Az európaiak hosszabb távon nem engedhetik meg maguknak, hogy felhagyjanak érdekeik érvényesítésével. S miután ráéreztek potenciális hatalmuk ízére, nagy a valószínűsége annak, hogy a jövőben még többet akarnak belőle.
