Belföld

FigyelőBarométer – április 3.

Nem tudni, mire fordítják a növekvő infláció okozta többletbevételeket (-1). Kiszűrik a fantomcégeket (+1). Az EU szerint Magyarországon is lehet BSE (-1). Csökken a FigyelőBarométer.

Jelentős többletbevételre tehet szert a büdzsé azáltal, hogy a kormány alulbecsüli az inflációt. A költségvetés ugyanis 5-7 százalékos általános drágulással számol, holott az elemzői prognózisok 9 százalék fogyasztói árindex-növekedést vetítenek előre. A Pénzügykutató Rt. főmunkatársa, Petschnig Mária Zita véleménye szerint emiatt legalább 100-150 milliárd forintnyi többletbevételre lehet számítani az idén. Egy százalékpontos inflációnövekedés ugyanis mintegy 50 milliárd forintnyi többletet jelent a költségvetésnek, figyelembe véve, hogy a gazdaság a tervezett 5,5 százaléknál lassabban, várhatóan 4,8 százalékkal növekszik. Ez az ellenzék szerint egyértelműen indokolja a költségvetés módosítását, mégpedig mindkét évre. Az MSZP például a bérek és a nyugdíjak legalább 3 százalékos növelését javasolja – nyilatkozta a Népszavának Szekeres Imre, a költségvetési bizottság szocialista elnöke. A szocialisták véleménye szerint az idén keletkező mintegy 120 milliárdnyi többletbevétel bőven fedezte volna a személyi jövedelemadó (szja) és az általános forgalmi adó (áfa) terhek csökkentésére tett javaslataikból eredő bevételkiesést is.

A Fővárosi Főügyészség az év végéig az összes Budapesten működő fantomcéget ellenőrizni kívánja. Az országban ugyanis mintegy 30 ezerre tehető az olyan cégek száma, amelyek a nyilvántartásban szereplő székhelyen nem találhatók, és amelyek képviselőjét sem lehet utolérni. Ezeket a társaságokat az átlagnál jóval könnyebb olyan bűncselekmények elkövetésére felhasználni, mint például a fiktív számlaadás vagy éppen a “kamu” szerződések kötése. A fantomcégek közül mintegy 15 ezer budapesti székhelyű, papíron sokszor alkoholisták vagy analfabéták “vezetik” őket, ezért adósságaik behajtása, a törvénysértések miatti felelősségrevonás számos esetben szinte lehetetlen. Az ügyészség már korábban megkezdte feltérképezésüket: ha valamelyikről kiderül, hogy nem végez tényleges tevékenységet, és a képviselőjét sem lehet elérni, akkor a cégbíróságnál indítványozni lehet törlését a cégjegyzékből.

“Valószínű, bár még nincs megerősítve”, hogy a BSE jelen van a magyarországi szarvasmarha-állományban is, fogalmazott tegnap közzétett jelentésében az Európai Bizottság tudományos tanácsadó bizottsága. A brüsszeli testület az értékelt tagjelöltek (a térségben hazánkon kívül Cseh-, Észt- és Lengyelország, Albánia és Szlovákia) mindegyikét az ezt kimondó 3. kockázati csoportba sorolta, miközben például Pakisztánt nem. A magyar országos főállatorvos, Németh Antal “kriminálisnak” minősítette az EU-véleményt, mondván: az unió semmilyen bizonyítékkal nem tudja alátámasztani kategorizálását. Tekintettel arra, hogy a brüsszeli besorolás mindenképpen kedvezőtlenül hat a magyar agrárexportra, Németh a Külügyminisztériummal egyeztetett diplomáciai lépéseket is indokoltnak tartana az ügyben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik