Ezúttal több mint egy tucat hatályos törvény módosítását javasolja a kormány a mellesleg nem túl sokat mondó “a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat” elnevezéssel. A kabinet ide aztán tényleg betett minden olyan törvényt, amellyel kapcsolatban rájöttek: valamilyen okból sürgős változtatásra szorul.
Mivel indokolja a változtatásokat a kormány?
• Az unióhoz történő csatlakozás érdekében bizonyos jogharmonizációs rendelkezések törvénybe iktatása nem halogatható tovább.
• A BorsodChem-ügy kapcsán kiderült, mennyire fegyvertelen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a részvénytársaságok felvásárlását illetően.
• Bizonyos törvényekről a jogalkalmazás közben egyértelművé vált, hogy a legjobb szándék ellenére sem sikerültek valami jól.
A benyújtott javaslatban a módosítások között nem igazán van logikai összefüggés. Így aztán nem is csoda, hogy ellenzéki képviselők egyszerűen csak “Saláta II. törvénynek” nevezték a beadott dokumentumot.
A tervezett módosítások
ÁLLAMHÁZTARTÁSI TÖRVÉNY
• Az uniós normáknak megfelelően határozza meg az állami támogatás fogalmát
• A Magyar Államkincstárból történő kiválással ez év július elsején létrejön az Államháztartási Hivatal, amelynek felügyeletét, költségvetési jogállását, feladatait is rögzítik
• A Magyar Államkincstár 2002. január elsejétől részvénytársasággá alakul, s ezért rögzíti a törvény működésének kereteit, bevételeit
• Lehetővé válik, hogy a kincstári egységes számla egyenlege betétként az MNB mellett más hitelintézetnél is elhelyezhető legyen
Felvásárlások ellenA BorsodChem-ügy miatt számottevően módosítják az értékpapírtörvénynek a részvénytársaságok felvásárlásával kapcsolatos rendelkezéseit. Főként a kisbefektetők érdekeire tekintettel igen szigorú regulákat léptetnek életbe, ami azonban azzal járhat, hogy a pesti tőzsdéről a legtöbb céget ki kell vezetni – hívta fel az új szabályok várható következményére a figyelmet az egyik ellenzéki honatya.
TÁRSASÁGIADÓ-TÖRVÉNY
• A nagy beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményekre az uniós csatlakozást követően nem lehet jogot szerezni, de a már meglévő kedvezményeket nem korlátozzák
• A csatlakozás időpontjától új kedvezményt – fejlesztési adókedvezményt – vezetnek be, amely kérelem alapján, a kormány egyedi engedélye nyomán lesz igénybe vehető
• A társasági adó 100, vagy legfeljebb 70 százalékáig érvényesíthető kedvezmény alapvető feltétele a vállalkozás által kidolgozott fejlesztési program keretében megvalósított, legalább 10 milliárd forint – hátrányos térségekben 5 milliárd forint – értékű, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházás
• A törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletet adnak ki, amely tartalmazza majd az új adókedvezmény iránti kérelem részletes formai és tartalmi elemeit
HELYI ADÓKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY
• Az önkormányzat adott adónemben valamennyi vállalkozó számára azonos adómértéket állapíthat meg, a magánszemélyek esetében viszont nyújthat adóelőnyt
• Az iparűzési adóban a kisebb vállalkozóknak adhat kedvezményt az önkormányzat, azonban csak arról dönthet, hogy pontosan mekkora összegű – legfeljebb 2 millió forint adóalap – legyen a preferencia határa, illetve, hogy a törvényi keretek között a kedvezmény konkrét szabályait meghatározza
• A helyi iparűzési adó a külföldön végzett tevékenységre nem terjed ki már 2001. január elsejétől sem, emiatt a nettó árbevétel fogalmát újra meghatározzák
ILLETÉKTÖRVÉNY
• Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén, ha azt az örökös vagy a megajándékozott a megszerzett üzleti célt szolgáló vagyonnal folytatja, illetékkedvezményben részesül: a házastárs örökös 50 százalékos, de maximum 5 millió forintos, minden más örökös és megajándékozott 25 százalékos, legfeljebb 2,5 millió forint illetékalap-kedvezményt kap
• A cégbírósági eljárási illeték a jegyzett tőke jelenlegi 2 százalékáról 1 százalékra mérséklődik, ugyanakkor ezen illeték alsó határát megemelik: a jogi személyek esetén 80 ezer forintra, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében pedig 30 ezer forintra
AZ APEH FELADATAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY
• Rögzíti, hogy a Bűnügyi Igazgatóság munkája feletti irányítási és ellenőrzési jogosítványokat, valamint a bűnügyi igazgató feletti munkáltatói jogokat az APEH elnöke gyakorolja
• Az APEH elnöke is betekinthet a jövőben az adónyomozók központi adatállományába
A JELZÁLOGHITEL-INTÉZETRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY
• A jelzáloghitel-intézet tevékenysége kiterjed az ingatlanon alapított önálló zálogjog fedezetével történő hitelnyújtásra is
• Foglalkozhat majd ingatlanok hitelbiztosítéki értékének megállapításával is
• Pontosítják a jelzáloghitel-intézet követelésvásárlásának feltételeit, s annak jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmét a földhivataloknak soron kívül kell kezelniük
A LAKÁS-TAKARÉKPÉNZTÁRAKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY • 2 milliárd forintra emelik a lakástakarékpénztárak minimális jegyzett tőkéjét
• Szabad pénzeszközeik jelentős részét nem kell kizárólag a Magyar Állam által kibocsátott kötvényekben és kincstárjegyekben tartaniuk, lehetővé teszik, hogy bizonyos OECD-, vagy EU-tagállamok kormánya, illetve központi bankja által kibocsátott értékpapírokban, likvid pénzeszközökben is tarthassák
AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY
• A szeptemberben kezdődő tanévtől vezeti be a kormány a hallgatói hitel intézményét; itt szabályozzák majd a hitel törlesztésére vonatkozó speciális szabályokat
• A diákhitellel kapcsolatban az adóhivatalnak kettős szerepe lesz: egyrészt, hogy adatot szolgáltasson a hitelfelvevő hiteltörlesztés alapjául szolgáló jövedelméről, másrészt e hatóság biztosítja azt a hátteret, amely szükséges a jogsértő munkáltatók, kifizetők és hitelfelvevők felderítéséhez és szankcionálásához
SZÁMVITELI TÖRVÉNY
• Bővítik a számla aláírására nem kötelezettek körét, és pontosítják a mentesítés feltételeit is, ráadásul mindezt visszamenőleges, 2001. január elsejei hatállyal
• Nem kell aláírni a számlát az olyan értékesítést, szolgáltatást végző gazdálkodóknak sem, amelyek megfelelnek a törvényi feltételeknek, s ezek között nem kizáró feltétel, ha a számlázáshoz a számlázási rendszerbe bevitt ellenőrzött adatokat is felhasználnak