Mit gondolnak a szociális partnerek?Amiben egyetértenek:
•Bizonyítási teher megfordítása diszkrimináció esetén: a munkaadónak kell igazolnia, hogy nem követett el hátrányos megkülönböztetést.
•A férfiak és nők azonos bérezésének elve: azonos munkáért mindenkinek egyenlő bérhez van joga.
Elgondolkodtató az a szokatlan egység, amelyben a szakszervezetek és tagjaik tüntettek a hétvégén a Hősök terén – de az összefogás most sem vezetett eredményre, a munkaidőre vonatkozó módosítási javaslatokat figyelmen kívül hagyva terjesztette be a parlament elé a törvényt a kormány. A szociális partnerek szinte az első pillanattól kezdve támadták a munkaidőre vonatkozó módosításokat – különösen annak rugalmassá tételét -, arra hivatkozva, hogy azok egyedül a munkaadóknak kedveznek. A változtatásokra szükség volt, nem csak jogharmonizációs okokból, hanem mert struccpolitika lenne azt mondani, hogy eddig nem volt lehetőség a munkavállalók idejével és pénzével való visszaélésekre. A munka törvénykönyve korábban sem korlátozta ugyanis a napi és heti munkaidő mértékét. Mindenképpen pozitívumnak kell tehát értékelni a kormány erre való törekvését, hogy napi 12 órában és heti 48 órában maximálja a munkaidőt. De épp így struccpolitika lenne azt mondani, hogy ezzel megnyugtatóan rendezték volna a munkaidő szabályozását, hiszen visszaélésekre továbbra is lesz lehetőség: a munkaadók ugyanis ma is meghatározhatnak olyan két hónapos időszakot, amelyen belül a munkaidőt aránytalanul lehet elosztani. Így hosszabb ideig lehet tizenkét órás műszakokban foglalkoztatni az alkalmazottakat, majd rövidebb, akár négyórás munkanapok beiktatásával “kihozni” a heti 48 órás átlagot. A végső szót, amely pontot tesz a tavaly nyár óta tartó vita végére, három hét múlva mondja ki a parlament, tehát van még idő a változtatásra.
Több más szervezethez hasonlóan perelhető az országgyűlés is – állapította meg kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A kérdés az elmúlt években többször is felmerült már, de egyetlen bíróságnak sem sikerült egyértelműen rendeznie – ennek oka az volt, hogy perbeli jogképessége a magánszemélyeken kívül csak azoknak a szervezeteknek van, amelyek önálló felelősséggel tartoznak a hatókörükbe sorolt ügyekért, azaz döntési jogukhoz anyagi felelősség is társul. Ilyenek például a gazdasági társaságok. Az állami és más szervezetek önálló anyagi felelősségét vita esetén az államháztartási törvény költségvetési szabályaiból vonja le az igazságszolgáltatás. A Legfelsőbb Bíróság jogértelmező döntései nyomán az ítélkezés már egységesnek mondható abban, hogy a parlament perképesnek minősül: perelhet és perelhető. Nem térhet ki például az anyagi és egyéb felelősség elől, ha munkajogi vagy más hasonló vitát kezdeményeznek vele szemben. Bár az országgyűlés egyelőre nem kommentálta a bíróság határozatát, várhatóan kifogást nyújtanak be ellene, hivatkozással a korábbi ellentmondó állásfoglalásokra.
Járai Zsigmond új szerepében, a Nemzeti Bank élén másként viszonyul az inflációhoz, mint tette évekig. A Pénzügyminisztériumban nem akarta meghallani a szakértők jelentéseit a drágulás mértékéről, és a nevét adta a az irreális tervekhez. Most szerencsére nem látszik folytatni korábbi beosztottjai és általában a kormány taktikáját, és kijelentette: szerinte sem tartható a kormány 5 százalékos inflációról szóló prognózisa. Várakozásai szerint az év eleji kétszámjegyű infláció ugyan 6-7 százalékosra lassulhat az év végére, de még így is magasabb lesz a kormány által vártnál. Járai szerint az infláció mesterséges leszorításáért nagyon magas árat kellene fizetni, hiszen igen kedvezőtlenül hatna a folyó fizetési mérlegre és a gazdasági növekedésre is. Az MNB észleli a külkereskedelmi mérleg romlását is, de szerintük nincs ok az aggodalomra, mivel az külső hatásoknak, elsősorban az olaj- és gázárak emelkedésének tudható be. Az MNB továbbra is 5 százalékos GDP-bővülést vár az idén, s várakozásai szerint Magyarország 2006-ban vagy 2007-ben csatlakozhat a monetáris unióhoz.
