Brókerpiac: ismerkedés az éhhalállal

Hol van már a tavalyi hó? A múlt év elején a 15-20 milliárd forintos napi forgalmmal szemben, most csupán 5-8 milliárd forintnyi (a március 20-ai napon például el sem érte az 5 milliárd forintot…) részvény cserél gazdát a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvénypiacán. A minden várakozást alulmúlóan alacsony forgalom visszaveti a brókercégek jövedelmezőségét is. Az állampapírpiacon ugyan jobb a helyzet – bár a kereskedés ott is sokat veszített tavalyi lendületéből-, a befektetési vállalkozások forgalmán belül ez a szegmens csupán 10 százalék. Már nem jelentős a határidős ügyletek jutaléka sem.

Így nehéz életben maradni. Ma már csupán 41 alkuszcég szerepel a listán. Az első 15 társaság adja a forgalom négyötödét, szemben a tavalyi kétharmaddal.

A piac koncentrációja az idén felgyorsulhat. Sokan éppen csak a küszöb felett lavíroznak, a forgalmuk utáni jutalékuk alig haladja meg a rezsit.

Mennyiből élünk?

Számításaink szerint a felügyeleti, tőzsdei, Keler és egyéb bankköltségek (személyi költségek, irodabérlet) brókercégtől függően havi 10-100 millió forint között mozoghatnak. Mindez természetesen függ attól, hogy mekkora cégről van szó (éles különbség van mondjuk az egyik piacvezető, a Concorde és a Microbróker között), hiszen az iroda nagysága, az alkalmazottak száma, a különböző technikai és információs segédletek (csak a Reuters piaci monitor sok millió forintba kerül havonta) igencsak megnövelik a számlát. (Egy-két brókercégnek származik csak másból is – pl. értékpapír forgalomba hozatal – bevétele), ami bár változó (0,25-1 százalék), mi most az egyszerűség kedvéért átlagosan 0,5 százalékkal számolunk. A havi forgalomnak tehát el kell érnie a minimális szintet ahhoz, hogy az abból származó jutalékbevételek legalább fedezzék – ha már meg nem haladják, és nem termelnek profitot a cégnek – a költségeket. Három kategóriára osztva a brókercégeket a következő minimális, éves forgalmi adatokat kapjuk:

• A legkisebbek (Generál, Mikro, Reálszisztéma): éves szinten 150-200 millió forintos költség – 30-40 milliárd forintos forgalom.

• Közepes cégek (Quaestor, Dunainvest, Cash-line): éves szinten 300-800 millió forintos költség – 60-160 milliárdos forgalom.

• Nagy cégek (OTP, Concorde): éves szinten 800-1200 millió forint – 160-240 milliárdos forgalom.

Ezek tehát – a FigyelőNet becslésein alapuló – minimális forgalmi becslések, amelyek csupán a cégek működési költségeit fedezik. Általánosságban elmondható, hogy a komolyabb cég esetében az első 100 milliárd forintnyi forgalom jutalékát, vagyis kb. 500 millió forintot elvisznek a költségek. Egyes szakértők szerint pedig a biztonságos működés ráfordításainak fedezéséhez még újabb 100 milliárd forint szükségeltetik.

A brókercégek forgalmi adataira pillantva látható, hogy a januári-februári adatok (ha azokat éves szintre átszámítjuk) alapján ennek a nullszaldós követelménynek csupán az első 15 társaság tesz eleget. Míg a hosszú távú sikeres fennmaradást biztosító évi 200 milliárd forintos forgalmat csupán az első nyolc befektetési vállalkozás teljesíti.

Sok céget tehát az elviselhetőség határán túl tesz próbára a tőzsdei forgalom visszaesése. A legszembetűnőbb példa az OTP Értékpapír Rt.: a cég a tavalyi évet még a rangsor legelején zárta, idén azonban be se fért az első tíz közé, két hónap alatt összehozott 20 milliárd forintos forgalmával csupán a 14. lett. Bár az OTP-hez hasonló nagyobb cégeknek jelentős az egyéb területen folytatott tevékenységük is – corporate finance, devizakereskedelem -, a visszaesett forgalom őket is fájdalmasan érinti. Az OTP többek között 25 százalékos létszámleépítéssel reagált a lanyhuló piaci forgalomra. Azok a kis értékpapírcégek pedig, akik szinte csak a részvénypiacból élnek, a klinikai halál szélére kerültek. A Generalbroker – amely a tavalyi rangsorban a 34. helyen volt – az idei év első két hónapjában alig 2 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. Ez pedig alig a felét jelenti a tavalyi teljesítménynek, nem csoda, ha – Hoffmann László vezérigazgató tájékoztatása alapján – a 2001-es esztendő eredménye eddig alig jobb a nullszaldónál. Éppen ezért még tavaly új szolgáltatással bővítették kínálatukat: a külföldi értékpapírok forgalmazásából számítanak jelentős bevételekre.

A konszolidáció útján

A befektetési vállalkozások körének legkarakterisztikusabb jelensége – mint az egy PSZÁF jelentés is megállapítja – a szektor gyors ütemű koncentrációja, illetve tisztulása, állomány átruházás, összeolvadás vagy engedély visszaadás/visszavonás. A terjeszkedésre képes független (nem banki hátterű) vállalkozások – főként társaságok – felvásárlással, illetve a piacról különböző okok miatt kilépő kisebb független cégek ügyfélállományának átvételével próbálják a további növekedést megalapozni (erre jó példa a Concorde elmúlt esztendőkben folytatott tevékenysége). A banki hátterű befektetési vállalkozások közül azokat, amelyek nem tudtak jelentős piaci részesedést szerezni, az anyabank valószínűleg beolvasztja. A bankszektor átalakulása azt jelenti, hogy a pénzintézetek külföldi vagy éppen a hazai indíttatású fúziójának következményei elől nem menekülhetnek az értékpapír-kereskedelmi vállalkozások sem. Erre máris szolgáltatott példát az élet: a K&H és az ABN Amro fúziójával a brókercégek is egyesülni fognak. Másrészt várható, hogy felerősödik az univerzális bankok azon törekvése, hogy magukba olvasztják értékpapír-kereskedő társaságaikat, átveszik az ügyfélállományukat, és végül, ha indokoltnak tartják, kivezetik azokat a piacról. A folyamat eredményeként az ügyfélkoncentráció egyre erőteljesebbé válik. A szektor a mérlegfőösszege alapján a piaccal együtt zsugorodik, eredménye és jövedelmezősége alapján pedig differenciálódik.

A piac zsugorodására és további koncentrálódásra számít Debreczeni Kálmán, a Befektetési Vállalkozók Szövetségének (BVSZ) elnöke is, akit közel sem lepne meg, ha a most piacon lévő 41 cég közül év végére csupán 15-20 maradna meg. A forgalom nem fog visszatérni a korábbi 15-20 milliárd forintos napi értékéhez – amely sok kis céget is könnyedén eltartott -, ám Debreczeni szerint a normális és kiegyensúlyozott működéshez legalább napi 10-12 milliárdra azért szükség lenne, amire alig van esély.