Belföld

FigyelőBarométer – március 22.

Európában is terjed a száj- és körömfájás (-2). Élesedő vita az árvízi újjáépítéseknél (-1). Asztalon az egységes hírközlési törvény (+1). Esik a FigyelőBarométer.

Már Hollandiában is felütötte fejét a ragadós száj- és körömfájás. A minap fertőzést fedeztek fel két holland farmon, és az előzetes vizsgálatok szerint ezekbe a gazdaságokba nem érkezet importállat semelyik, már korábban is fertőzött országból. Nagy-Britanniában minden eddiginél több, 56 új fertőzést regisztráltak egyetlen nap alatt, úgy tűnik, hiábavalók a gondos óvintézkedések, a külkereskedelmi tilalom és a szigorú határellenőrzések, a járvány továbbterjedésének megállítására egyre kisebb az esély. Ennek a farmereket érintő közvetlen károk mellett egyéb súlyos következményei is vannak. A korlátozott külkereskedelem igen sok országot érint kedvezőtlenül – ráadásul általában minden húsfélére vonatkozik a tilalom -, a holland illetékesek szerint csak az ebből származó veszteség elérheti a félmilliárd eurót. Magyarországról 10 milliárd forint értékű hús kivitelét akadályozzák a korlátozások, s ez semmiképpen sem jó hír az amúgy is betegeskedő mezőgazdaságnak. Mindezek mellett egyre többen félnek az áthúzódó hatásoktól is: a hollandok és a britek már a turizmus visszaesésétől rettegnek, de egyre több elemző beszél a GDP erőteljes visszaesésének lehetőségéről is. A ködös Albionban a munkáspárt népszerűsége rohamosan esik – sokak szerint ebben nem kis szerepe van a járványnak -, így akár az is elképzelhető, hogy a világtörténelemben először egy állatjárvány miatt fordul meg egy parlamenti választás eredménye.

Jó magyar szokás szerint még az általános bajban sem vagyunk képesek összefogni, és rögtön konfliktus teremtődik még olyan esetekben is, mint a tiszai árvíz. A keddi kormánygyűlésen döntöttek: közbeszerzési pályázat kiírása helyett – a katasztrófa helyzet miatt nagyon helyesen – három, konzorciumba tömörülő magyar tulajdonú cég építi majd fel a beregi térségben az összedőlt házakat. Eddig látszólag minden rendben is lenne. A Szabolcs-Szatmár megyei vállalkozók azonban máris tiltakoznak, miszerint ők akarják a helyreállítási munkálatokat elvégezni. “Ha bennünket ér a szenvedés és a nyomorúság, a helyreállítás csekély haszna is megillet minket” – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak a megyei közgyűlés elnöke. Ítélkezni nincs értelme – bár az igény normális körülmények között akár még méltányolható is lehetne -, az azonban biztos, hogy nem ez megfelelő pillanat arra, hogy vállalkozók veszekedjenek egymással a megbízásokért. A legfontosabb cél most ugyanis az, hogy a házak gyorsan és jó minőségben elkészüljenek. Ugyancsak konfliktust szülhet a biztosítást kötött háztulajdonosok esete is. Akinek a tönkrement vályogházára volt biztosítása, könnyen lehet, hogy rosszul járnak. A biztosítótársaságok ugyanis csak a vályogházakra szabott alacsony kártérítést folyósítanak majd, az állam azonban nem akarja, hogy a lakóépületeket vályogból építsék újjá. Nincs pénz a sokkal drágább téglára, üzengetések azonban már vannak: a témával foglalkozó kormánypolitikus ugyanis elítéli a társaságokat, szerinte ugyanis jóval kevesebbet fizetnek a tényleges kárnál.

Ma tárgyalja a parlament informatikai bizottsága az egységes hírközlési törvény (ehtv.) tervezetét. Tegnap a gazdasági bizottság általános vitára alkalmasnak minősítette a törvénytervezetet, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a szakma is elégedett vele. Miért is van szükség új törvényre? Azért, mert a jelenlegi monopol távközlési piac 2002-ben liberalizálódik. Illő lenne azonban időben – például most tavasszal – elfogadnia a törvényt az országgyűlésnek, hogy az érintett társaságoknak is legyen idejük felkészülni az új szabályozási környezetre. A cégek panaszkodnak: a mobiltelefon-szolgáltatók ugyanis nem kerültek bele a tervezetbe, így az elektronikus kereskedelemről egy árva szó sem esik. Ugyancsak panaszolják, hogy a médiatörvényen is változtatni kellene ahhoz, hogy a vezetékes monopólium megszűnhessen, hiszen az korlátozza a telefon- és internetszolgáltatást is nyújtó kábeltévé társaságok terjeszkedését. Az esély tehát megvan arra, hogy a törvényt a parlament időben elfogadja – ennek pedig örülnünk kell, hiszen számos esetben nem így történik -, de az is fontos lenne, hogy a szakma által kifogásolt elemek se hiányozzanak a törvénytervezetből.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik