Nincs a magyar tájékoztatásban fórum, ahol rendszeresen és szervezetten beszámolnának a tudósítások a legfrissebb hazai és nemzetközi tudományos teljesítményekről. Az elmúlt évtizedekben, de különösen az utolsó évtizedben gyakoribb volt a panaszkodás, mint a beszámoló a sikerekről.
Túl vagyunk a kijózanodáson: nem okosabbak a magyarok egyetlen nemzet fiainál sem, mint ahogy nem is butábbak. Azt is megemésztettük, hogy az átmenet, a rendszerváltás a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek drasztikus zuhanásával járt. A multik nem nálunk építették ki kutatóbázisukat, a közepes vagy kisebb cégek pedig örültek, ha nem mentek tönkre, de jövőbe többnyire nem maradt mit befektetniük.
Ha érdeklik a részletek•Mesterséges kromoszómák- Közel a génterápia
•A fitotron- Zimankó a kamrában
•Növények mesterséges megtermékenyítése – gének a búzamezőkről
•Önszerveződő molekulák – Parányi védvonal
•Zsugorodott filmtekercsek – Kópia-mentők
•Lézeres anyagmegmunkálás – Kohóteszt
•Kíméletes roncsolás – Erózió a műhelyben
•Intelligens gépjármű-irányítás – Pályaelhagyó kamionok
•Fénnyel hajtva – Nano-motorok
•Baktériumgének – A minimálsejt felé
•Rákellenes kutatások – Bio-műhely
Sokan elmentek, átalakult a magyar tudományos élet szerkezete, az intézetek fele megszűnt, vagy részben átvedlett vállalkozássá. Az elmúlt évek azonban már arról szólnak, hogy születnek új cégek, már multik is telepítenek hozzánk fejlesztőlabort, és a korábbi kutatási eredmények üzletképessé tételére alkalmas kockázatitőke-társaságok is jól működnek, immár a kapitalista feltételek között.
Tíz kutatási teljesítményről számol be a Figyelő tizenkettedik számában. Olyanokról, amelyekről korábban, elszórtan olvashattak a tudomány iránt érdeklődők, mert már akkor is sokat ígérő felfedezések voltak. Mostanra az is látszik az esetek egy részében, hogy mikor lesz közvetlenül alkalmazható vagy széles körben élvezhető az, amit a laborban kiötlöttek a kutatók.
Csak néhány példa: Egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy gyógyíthatóak legyenek az örökletes genetikai betegségek. Magyar kutatóknak sikerült először lombikban rávenni növényi hímivarsejtet arra, hogy petesejttel fuzionáljon. Eddig ismeretlen típusú, korrózióvédő bevonatok előállítására alkalmas, önszerveződő anyagra bukkantak a Kémiai Kutatóközpont vegyészei. Mikroszkopikus méretű, fénnyel hajtott motorokat és egyéb mozgó szerkezeteket állítanak elő a biofizikusok a Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézetében. Magyar kutatók olyan szisztémákon dolgoznak, amelyek részt vesznek a gépjármű fedélzeti rendszereinek irányításában, és megakadályozzák, hogy a kocsi elhagyja az utat.
