Az a kérdés: jó dolog-e a kormánynak dolgozni? Mert például a tavaly január óta kimutatható 16,3 százalékos átlagos bruttó keresetemelkedés úgy jön ki, hogy a versenyszektorban 20 százalék feletti a növekedés, a költségvetési szférában viszont 7,5 százalékos. Ez azt jelenti, hogy az összességében közel négyszázalékos reáljövedelem-növekedésből a versenyszféra plusz tíz százalékkal veszi ki részét, a költségvetési ellenben mínusz hárommal. Persze ez statisztika. És a statisztika eltorzítja a tényeket, figyelmeztetnek az elemzők. A januári adat arra biztosan utal, hogy idén nagyobb mértékű volt a keresetkorrekció, mint tavaly. Ez azonban részben a minimálbér drasztikus felemeléséből ered, részben egyszeri jutalmakból és egyéb eseti kifizetésekből, amelyekkel a tervezettnél nagyobb infláció miatt alacsony tavalyi reálbérnövekedést igazították ki a munkáltatók. Úgyhogy várjuk meg a februári adatokat, szól az intés, akkor majd tisztábban látunk.
Az is kérdés, hogy jó-e a kormányban dolgozni. Mert kinek esik jól, ha fúrják a kollégái? Csak kedden, egyetlen napon az egészségügyi miniszter szakmaiatlannak nevezte elődje tervezőmunkáját, a volt agrárminiszter pedig burkoltan azt állította a PHARE-ügyek tárcanélküli miniszteréről, hogy semmittevéssel múlatta a drága időt, amíg a többi kisgazda miniszter, beleértve világraszóló önmagát és a félreismert Pepó doktort is, derekasan helytállt a maga posztján. Persze lehet, hogy jobb lett volna, ha ez így marad, gombolyította tovább szavai fonalát a kisebbik koalíciós párt elnöke, mert amint hozzányúlt valamihez az egyébként is hazudós kolléga, hát azt rögtön el is tolta. Vagyis: “országos felháborodást keltett Boros Imrének a földalapú agrártámogatási rendelet megváltoztatása kapcsán tanúsított magatartása”. Persze ez politika. És a politika eltorzítja a szavakat, figyelmeztetnek az elemzők. Lehet például leírni, hogy a miniszterelnöknek muszáj visszahívnia, aztán ha mégsem hív vissza, akkor is lehet azt mondani, hogy de a koalíció mindenképpen fennmarad, aztán… Úgyhogy várjuk ki a végét, akkor sem biztos, hogy tisztábban látunk.
Kormánytól független és ezért talán jó hír az agrártermelőknek, hogy megjelent Magyarországon egy internetes kereskedelmet szervező nemzetközi cég, amelynek profilja a zöldség- és gyümölcs-nagykereskedelem. A svájci-magyar tulajdonban lévő vállalkozás új exportpiacokat nyithat meg a magyar kereskedők számára, hangzott el a keddi sajtótájékoztatón. Az is kiderült azért, hogy nem a kishalak vannak célba véve. A cég rendszeréhez csatlakozó vállalatoknak 600 eurós egyszeri belépési díj és a gazdát cserélő áru után járó 3 százalékos jutalék fejében kínálja a külföldi értékesítési lehetőségeket a tizenhét országban jelenlévő, másfél éve működő cégcsoport, amelynek tervei közt szerepel a hal, a virág és a hús internetes kereskedelmének beindítása is.
