Aki “rutinosan” az utolsó pillanatokban készíti el személyi jövedelemadó-bevallását, feltehetően nem lepődik meg a postákon kialakult kígyózó sorok láttán. Idén viszont lehet, hogy a tapasztaltabb “versenyzők” is alulbecsülik a számított várakozási időt, ugyanis az adóhivatal legfrissebb adatai szerint 1 milliónál kevesebb személyi jövedelemadó-bevallást vettek nyilvántartásba március 14-éig. Ez pedig azt jelenti, hogy az adózók 4,3 milliósra becsült táborának jelentős része az utolsó napokra hagyta szja-bevallásának feladását. Az adóbevallások határidő előtti feladását segíti, hogy a Nyugati, illetve a Keleti pályaudvarnál lévő postahivatalok nyitva tartását ma 24 óráig meghosszabbították. Azok az adózók, akik késve vagy egyáltalán nem adják be adóbevallásukat, illetve nem fizetik be hátralékukat, 100 ezer forintig terjedő mulasztási pénzbírsággal sújthatók. Rossz taktika, ha valaki arra hivatkozik, hogy nem kapta meg az egységcsomagot, a formanyomtatványokat ugyanis a hivatal kirendeltségein be lehetett szerezni. A bevallási határidő alól haladékot csak az árvíztől sújtott embereknek ad az adóhivatal. Ők az akadályoztatásuk megszűnését követő 15. napig szankciómentesen nyújthatják be bevallásukat, fizethetik adójukat, járulékukat és tehetnek különböző, adóval összefüggő nyilatkozatokat. Reménykedjünk, hogy a bevallások nem tartalmaznak majd túl sok véletlen hibát, és a szándékos eltérések, azaz az adócsalások is csökkenő tendenciát mutatnak!
Ma kerül a kormány elé az a megállapodástervezet, amely meghatározza az orvosságok termelői árának emelkedését három évre. A drágulás mértéke az infláció 70 százaléka lehet. A kormányzat a lépéstől azt várja, hogy a tavalyinál hatmilliárddal kisebb, 147 milliárd forintos gyógyszerbüdzsét a lehető legkisebb mértékben lépje túl a tb. Mikola István egészségügyi miniszter szerint azonban további szigorításokra is szükség van, elsősorban a reklám, a promóció visszafogása és a költséghatékony gyógyszerterápia területén. Az év első két hónapjában ugyanis az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) négymilliárd forinttal túllépte a keretét. Ajkay Zoltán, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy véli, hogy a kormány és a cégek közti megállapodásnak a tb által nem támogatott, a gyógyintézményekben alkalmazott orvosságok árára is ki kellene terjednie. Ennek híján ugyanis tartani lehet ez utóbbiak árának a kelleténél nagyobb mértékű emelésétől. Ez a “kompenzáló” áremelkedés viszont csak újabb problémát jelentene a forráshiányos kórházaknak, ahol a gyógyszerköltség átlagosan a kiadások mintegy 15 százalékát teszi ki.
Robbanásszerű növekedés várható a közeljövőben a magyar elektronikus kereskedelemben – jelentette ki a Fogyasztóvédelem az elektronikus kereskedelemben elnevezésű konferencián Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. A lehetőségek mindenki számára adottak, de tekintettel arra, hogy a kis- és középvállalkozások egyelőre idegenkednek az új technológiától, a nagyvállalati szektor jelentheti a növekedés húzóerejét. Jelenleg csupán hatvan online áruház működik, az elektronikus kiskereskedelem forgalma pedig 0,02 százalékát teszi ki a magyar kiskereskedelmi árbevételnek. Mindezért csak részben okolhatók az internethasználat relatíve magas díjtételei, a kulcstényező egyértelműen a biztonság kérdése. Amíg a fogyasztók bizalmatlanok a net iránt, aligha fogják ott lebonyolítani vásárlásaikat.
