Nyártól javulás?Forián Szabó Gergelyt, a Budapest Alapkezelő elemzőjét nem lepték meg a februári adatok. Szerinte ugyanis várható volt az élelmiszerek és a közüzemi díjak – az új számlázási rendszerből adódó – árindex-növelő hatása. A szakember szerint további romlásra már nemigen kell számítani, de az infláció ütemének csökkenése elhúzódhat. Az alacsony bázisidőszaki adatokat ugyan nehéz lepipálni, de megvan az esély arra, hogy a nyári hónapokban ismét egyszámjegyű lesz az áremelkedési ütem.
Mostanában a szokásosnál is nagyobb érdeklődés övezi a havi inflációs adatok publikálását. A piaci szereplők minden egyes alkalommal felteszik a kérdést: vajon mikor lesz ismét egyjegyű az áremelkedés mértéke? A megítélés alapvetően pesszimista, és az érintettek a tényleges adatok megjelenésekor általában már nem is lepődnek meg. Most sem történt ez másként.
A fogyasztói árak februárban 1,4 százalékkal nőttek januárhoz képest, és 10,4 százalékkal haladták meg a 2000 februári szintet. A drágulás mértéke így jóval meghaladta az elemzői konszenzust, ami hó/hó alapon 1-1,2 százalékos, év/év alapon pedig 10 százalék körüli értéket jósolt.
Hogy látják Londonból?
David Riley, az UBS Warburg elemzője leginkább azt emeli ki, hogy ismét romlott a maginfláció, ráadásul egyelőre nem lát olyan okot, amitől a kedvezőtlen tendenciák megfordulnának. Bár kétségtelenül voltak a februári számban szezonális hatások – gondoljunk csak a távközlésre vagy az élelmiszerekre -, amelyek némelyike lecseng, de jelenleg nehéz optimistán tekinteni az inflációs kilátásokra.
A számok nyelvénAz élelmiszerek ára februárban átlagosan 1,6 százalékkal emelkedtek, ezen belül a kenyér 4,6 százalékkal, a cukor 4,4 százalékkal, míg a szalámi, sonka és étolaj 3,5 százalékkal lett drágább. Olcsóbb lett a tojás, 5,8 százalékkal. Mindezek miatt az élelmiszerek ára jóval az átlag feletti mértékben, 15 százalékkal nőtt az utóbbi egy év során, az egyes élelmiszerfajták áralakulása viszont nagy szórást mutat. A sertészsiradék például 63 százalékkal, a sertéshús 46 százalékkal drágult, míg az étolaj 11 százalékkal, a csomagolt kávé pedig 3 százalékkal lett olcsóbb.
A szeszes ital és a dohányáru 2,8 százalékkal, a háztartási energia 1,9 százalékkal többe került februárban, mint az év első hónapjában. Az elektromos energia és a telefonszolgáltatás díjtételei 4,2 százalékkal emelkedtek (a vezetékes telefonszolgáltatás 5,3 százalékkal drágult egyetlen hónap alatt).
Az üzemanyagok drágulása az utolsó 12 hónap során jóval elmaradt az átlagtól, 6,6 százalékkal kellett többet fizetni idén februárban az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanakkor a háztartási energia 13 százalékos, valamint a dohányáruk és a szolgáltatások 11,1 százalékos árnövekedése az éves növekedési ütem átlaga felett volt.
Sonja Gibbs a Nomurától azt kifogásolja, hogy a jelenlegi nemzetközi gazdasági klíma nem különösebben inflációgerjesztő, ezért a februári magyar adatok különösen csalódást keltőek. Az elemző kifejtette: nem helyes, hogy a kormány gazdaságpolitikájának hangsúlya a növekedésen van, nem pedig a folyómérleg inflációgerjesztő hiányának csökkentésén.
A kormányzati gazdaságpolitikára utal Wike Groenenberg, a Schroder Salomon Smith Barney elemzője is, aki szerint az infláció nem fog csökkenni, ha a kormány és a jegybank nem szigorít a makrogazdasági politikáján. A jegybank viszont nem emelhet kamatot a forint erős helyzete miatt. Az elemző a makacs infláció egyik alapvető okának nevezi, hogy a reálkamatszint alacsony, s ez erős belső keresletet gerjeszt.
A feketeleves
A februári adatok a januárban regisztrált 1,5, illetve 10,1 százalékos adatokat alapul véve sem túl fényesek. A szezonálisan kiigazított alapdrágulás (maginfláció) 2001. februárjában 9,9 százalékot tett ki, 0,8 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi értéket.
Olvassa el……korábbi írásainkat:
•Lassuló növekedés, magasabb infláció
•Elemzői vélemények az inflációról
•Továbbra is két számjegyű az infláció
•Magyar gazdaság: kihagy a motor?
A februári áremelkedésben a központi, illetve az önkormányzati intézkedések 0,5 százalékot magyaráznak, a drágulásban a telefonszolgáltatási díjak, az elektromos energia és az üzemanyagok árnövekedése volt jelentősebb tétel. A szolgáltatások ugyanis 0,5 százalékkal, az élelmiszerek 0,39 százalékkal, míg az üzemanyagok 0,17 százalékkal járultak hozzá az áremelkedéshez. Ugyanakkor a ruházkodási cikkek árcsökkenése 0,06 százalékkal mérsékelte a fogyasztói árindexet.
