A legfrissebb hazai adatok szerint a magyar internetes kereskedelem lemaradása az Egyesült Államokhoz képest 4-5 éves. Nyugat-Európához viszonyítva jobban állunk, csupán 1-2 évet kellene ledolgoznunk.
Az interneten lebonyolított vállalatközi forgalom (B2B) 21 milliárd forintot tett ki tavaly, míg az elektronikus kiskereskedelem, a B2C értékesítés 1,1 milliárd forint árbevételt ért el. Ez az év teljes kiskereskedelmi forgalmának 0,02 százaléka – mutat rá a GKI Gazdaságkutató Rt. felmérése. Tőlünk nyugatra nem tátong ekkora szakadék az e-business két szegmense között, de a cégek közötti kereskedelem elsősége vitathatatlan.
A GKI-Webigen indexeA felmérés eredményeit egy indexben, a GKI-Webigen internet-gazdasági indexben összegzik, amely a magyar gazdaság vizsgált szegmensének az internettel és az internetes üzleti alkalmazásokkal kapcsolatos várakozásait számszerűsíti. Az index meghatározásához az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulását, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatását és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználását kellett megismerni.
Vállalatközi internetes kereskedelem (B2B)
Az idei év első negyedévében a GKI-Webigen internet-gazdasági indexének értéke 12,0 ponton nyitott. Az érték összehasonlítási alap nélkül önmagában nem sokat mond, de alkalmas az egyes részpiacok összevetésére, és arra is, hogy a nemzetközi tendenciákkal egybe vethető legyen a magyar valóság. A közép- és nagyvállalatoknál 6,8, a kereskedelemben 7,3, turizmusban 8,2, a pénzügyi szektorban 25,6 lett a mutató. A kis- és középvállalkozások részesedése az e-kereskedelem bevételeiből már most sem haladja meg a 9 százalékot, és ez 2003-ig várhatóan 6 százalékra csökken.
Olvassa el……háttéranyagunkat: Tendenciák a nagyvilágban
A kutatók értékelése szerint a közeljövőben a pénzügyi piacok szereplői lesznek a legaktívabbak, míg a három másik szegmens egyelőre inkább várakozó álláspontra helyezkedik. A felmérés során elsősorban 400, az ipar, az építőipar és a gazdasági szolgáltatások területén működő közép- és nagyvállalatot kérdeztek meg internethasználati szokásairól. A felkeresett társaságok 1999-es árbevételük alapján 17 százalékban reprezentálják a vizsgált ágazatokat.
A válaszadó cégeknek csupán egy része, 16 százaléka foglalkozik az internettel és annak üzleti lehetőségeivel a vállalati stratégia szintjén, de közel 50 százalékuk említi a következő 1-2 év feladatai között a cég internetes stratégiájának kidolgozását. A felmérés szerint az internetes üzleti alkalmazások mindenek előtt a vevői kapcsolattartás területén terjedtek el, a beszállítói kapcsolattartás és a marketing internetes formáját a vállalatok kisebb része használja. Az internetes üzleti alkalmazások közül a legkevesebben az online logisztika és adminisztráció nyújtotta lehetőséggel élnek.
Ágazati piacterek: hiányzik a megvalósításA tavalyi, az ígéretek éve volt az online vállalatközi piacterek területén is. Csaknem 3 ezer bejelentést hallhatott a világ arról, hogy a legkisebbtől a legnagyobb cégekig elektronikus piacot hívnak életre, ezek 95 százalékából azonban nem lett semmi. Ráadásul a meglévők is szembesülnek azzal, mennyire is nehéz megvalósítani a terveket. Még az autóipari óriások, a GM, a Ford, a DaimlerChrysler által a múlt év elején nagy csinnadrattával beharangozott Covisint is alig mutatott föl valamit.
A kutatók szerint a vállalatok mintegy hatoda már vásárolt elektronikus piactéren, a vásárlást tervezők 26 százalékos aránya viszont arra utal, hogy jelentős az érdeklődés a virtuális beszerzési forma iránt. Az internetes reklámra fordított összeg átlagosan a reklámköltségvetések két százalékát tette ki 2000-ben, ez a felmérés szerint az idén némileg emelkedik.
Az elektronikus aláírás idei bevezetésétől a vállalatok nem várnak csodát, mértékadó vélemények szerint 2005-ig várni kell a fellendülésre. Égető problémaként említették viszont a szakképzet informatikusok hiányát. A helyzetet súlyosbítja, hogy a többség az idén az informatikai területen dolgozók létszámát átlagosan 12 százalékkal növelné.
Kiskereskedelem: fejlődésre ítélve (B2B)
Magyarországon a megkérdezett szörfözők 32 százaléka használta már az internetet termékekről és szolgáltatásokról szóló információk beszerzésére, de csak minden századik vásárolt. A legtöbben munkával vagy iskolával kapcsolatos információk beszerzésére használták a webet.
Olvassa el……háttéranyagunkat: Hódít az online vásárlás
Itthon a legkelendőbb termékek jelenleg: CD, kazetta, hardver, szoftver, mozi- és színházjegy, étel, újság, folyóirat, elektronikai berendezések. A válaszadók közül minden tizedik rendelt vagy vásárolt már valamelyikből. A nemzetközi eredményeket nézve a helyzet hasonló, bár ott a jegyrendelés nem tartozik a legkelendőbb szolgáltatások közé. A nálunk még népszerűtlen könyvrendelés magasan vezet az összesítésben.
A GKI a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve vizsgálta az internet használati szokásokat, a magyar elektronikus gazdaság fejlődését. A világra vonatkozó adatok a Taylor Nelson Sofres Interactive-tól származnak. A magyarországi kutatást a TNS Modus internetes kutatásokra szakosodott részlege végezte el 2000-ben, 2000 válaszadóval.
