Szigorú óvintézkedéseket rendelt el a magyar állat-egészségügyi hatóság a száj- és körömfájás magyarországi megjelenésének megakadályozására. Az Angliában és Belgiumban észlelt megbetegedések hazai felbukkanását megelőzendő megtiltották a tranzitforgalomban a hasított körmű állatok – a szakkifejezés a szarvasmarhára, a juhra, a kecskére és a sertésre vonatkozik – beszállítását, valamint az országon való átfuvarozását. A tiltólistán szerepel továbbá egy sor állati termék is, az intézkedéssorozat azonban tartalmaz ennél meglepőbb tételeket is. A határállomásokon például – egy speciális rétegen történő áthajtással – fertőtlenítik a teherautókat (elképzelhető, hogy hamarosan a személyautókat is), az utasoknál lévő húskészítményeket pedig azonnal elkobozzák és megsemmisítik. (A gasztronómiai élvezeteknek nehezen ellenállóknak ajánlható a lekváros kenyér!) A Ferihegyi repülőtér 2A és 2B termináljain folyékony fertőtlenítőszerrel fellocsolt járványszőnyeget helyeztek el, amelyet a Budapestre érkező utasok egyike sem kerülhet ki. Bízzunk benne, hogy hatásosak lesznek az intézkedések!
A körömfájásos megbetegedések megjelenése még megakadályozható, a tiszai ár azonban már itt is van. Az érintettek szerint a Felső-Tisza-vidéken rendkívüli árvízvédelmi helyzet elrendelése lenne indokolt, a kárpátaljai ciklonos esőzések miatt ugyanis feltételezhető, hogy az idei ár az eddig “rekordnak számító” 1998-asnál is pusztítóbb lesz. Ismét felmerül tehát a védekező intézkedések finanszírozása. Az árvízvédelmi fejlesztések ügyében a pénzügyi tárca jelenleg nem folytat külső hitelintézetekkel tárgyalásokat, az előző kormány pénzügyminisztériumi államtitkára azonban ilyen jellegű gesztust tett a Világbanknak. 1999 novemberében készült egy tanulmány, melyhez a Világbank 500 ezer dollár segélyt nyújtott. Eszerint egy hosszabb fejlesztés-sorozat első lépéseként tíz év alatt 740 kilométernyi töltést kellene megerősíteni, amihez mintegy 60 milliárd forintra lenne szükség. A feladat azóta bekerült a Széchenyi-tervbe.
A hazai bérek húsz-huszonöt év múlva is csak az európai uniós átlag 60 százalékát érhetik el – vélik a gazdasági szakértők. A jelenlegi magyar keresetek vásárlóereje pedig alig egynegyedét teszi ki a fejlett európai országok megfelelő értékének. A Union Bank of Switzerland felmérése a dollárban számolt bérek esetén tízszeres elmaradást említ, amit nem indokol a hazai gazdaság helyzete. Még aggasztóbb, hogy a neves svájci pénzintézet előző, három évvel ezelőtt végzett kutatása óta a magyar bérek ahelyett, hogy az EU-s átlaghoz konvergáltak volna, távolodtak a fejlett országok kereseteitől. Kérdéses tehát, hogy a megemelkedett minimálbér átgyűrűzik-e a magasabb keresetekre is, az emiatt nehéz helyzetbe kerülő vállalkozások pedig változatlanul tudják-e tartani korábbi kereseti arányaikat.
