Hazai vegyes alapok
|
||||
Három legjobb |
éves hozam | Eszközérték (Mrd forint) |
||
Partner | 6,21 % | 0,068 | ||
Tallér | 5,08 % | 0,413 | ||
Hunnia Kamatvadász | 5,08 % | 0,575 | ||
Három legrosszabb | ||||
Bonus Részvény | -5,64 % | 0,463 | ||
OTP Paletta | -7,27 % | 5,667 | ||
Civis ’95 | -10,87 % | 1,134 | ||
Forrás: BAMOSZ |
Nyilvánvalóan azok az alapok jártak legjobban, amelyek tőkéjüknek minél kisebb hányadát fektették részvényekbe. A vegyes alapok deklaráltan kevesebb tőzsdei papírt vásárolnak, ezért nem csoda, hogy átlagosan mintegy 15 százalékponttal jobban teljesítettek, mint a klasszikusan részvényekre specializálódott rokonaik. A benchmarknál gyengébb hozamot produkáló alapok befektetési étvágya éppen a pesti börzeindex szárnyalásakor jött meg, ami a részvényárfolyamok zuhanásakor csúnyán visszaütött. Ha a három hónapos éves hozamokat nézzük, elkeserítő a helyzet: az alapok vagyona negyedév alatt 12 hónapra vetítve 30-40 százalékkal csökkent…
Hazai részvényalapok
|
||
Három legjobb | éves hozam | Eszközérték (Mrd forint) |
Alpok Részvény | -8,28 % | 0,654 |
Aegon Belföldi Részvény | -12,55 % | 0,140 |
Postabank Lokomotív | -13,36 % | 0,255 |
Három legrosszabb | ||
Raiffeisen Részvény | -22,91 % | 0,644 |
CA Részvény | -23,68 % | 2,263 |
Hunnia Részvény Index | -27,44 % | 0,118 |
Benchmark (RAX) | -19,25 % | |
Forrás: Bamosz |
A befektetési alapok sajátos szabályozása – nevezetesen, hogy egy részvényre pénzük legfeljebb 5 százalékát fordíthatják – miatt az sem fordulhatott elő, hogy valaki egy-két papírra fogadva érhessen el az átlagnál jobb teljesítményt.