Csaknem 4 milliárd dollárt tett ki tavaly a külkereskedelmi mérleg hiánya. A 3,99 milliárd dolláros érték csaknem egymilliárd dollárral haladja meg az 1999-es deficitet. Ez már magában sem jó jel, hát még akkor, ha figyelembe vesszük, hogy decemberben tovább folytatódott az utóbbi hónapokban megfigyelhető egyensúlyromlás, illetve a szakértők egyértelműen az import erőteljes bővülésével magyarázzák a külkereskedelmi mérleg utolsó három hónapban tapasztalható növekvő hiányát. A külügyminisztérium szerint nagyrészt külső tényezőnek vagyunk áldozatai, a tárca 70 százalékban a magasabb energiaszámlával, azaz az olajár világpiaci árának megugrásával és a dollár erősödésével magyarázza a tavalyinál nagyobb deficitet. Elemzők eközben azon tanakodnak, hogy mi lehet a nagyobb mennyiségű import forrása. Leginkább a beruházásokra gyanakodnak, hiszen a fogyasztási adatokon nem érződik az élénkülés. Mi is bízzunk ez utóbbiban, és abban, hogy ezek a beruházások a magyar gazdaság teljesítőképességét javítják majd!
Feltehetik a rózsaszínű szemüvegeket a magyar informatikusok. Az optimizmust az magyarázhatja, hogy – az Európai Információtechnológiai Obszervatórium (EITO) megjelenés előtt álló tanulmánya szerint – mintegy 3,8 milliósra nőhet 2003-ra a munkaerőhiány az Európai Unió információs szektorában. Ennek hatására több európai kormányfő is utalt arra, hogy a témáról komolyan tárgyalni kell, ami a bevándorlást támogató európai platform kialakulását vetíti előre. Az unió állam- és kormányfőinek március végi nem hivatalos találkozóján ezért alighanem az európai mobilitási munkacsoport felállításáról döntenek majd, mely 2005-ig szóló tervet dolgozna ki a munkaerőpiac részleges megnyitására. Az eddigi tapasztalatok ugyanakkor kizárják az EU területére történő tömeges vándorlás lehetőségét a rendszerváltó gazdaságokból. Sem az unió korábbi bővítésének tapasztalatai, sem az átalakuló országok közötti, a nyugatra tartónál jóval intenzívebb mozgás nem valószínűsíti ez utóbbi forgatókönyvet – állítja az Európai Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentése. A magyarországi szakembergárda ugyanakkor szinte teljesen ellenáll a csábításnak, elsősorban a hazai munkalehetőségeknek köszönhetően. Itthon is kevesebb ugyanis a szükségesnél a jól képzett informatikus, és ma már a magyar cégek is versenyképes fizetést ajánlanak. A hazai informatikusok tárgyalási pozícióját pedig csak tovább javíthatná az európai szakemberhiány.
A tavasz közeledtével jó hír a rendszeres Balatonra járóknak, hogy egy ideig még nem kell fizetni a sztrádán legyűrt kilométerekért. Ezt támasztja alá a Széchenyi-terv autópálya-építési alprogramja, melyben több beruházás megvalósítása már egy évvel eltolva, azaz 2000-2002-re szerepel. A hároméves program eltolódása miatt pedig csúszhat az M7-es legkésőbb 2002. januártól tervezett díjasítása. A fizetős pályán feltehetően a jelenleginél jobb útviszonyokkal lesz már dolgunk, hiszen felújítják az M7 Budapest és Zamárdi közötti szakaszát, megépítik a Balatonaliga-Zamárdi szakaszon a jobb pályát is, továbbá a Budapest-Székesfehérvár közötti jobb pálya harmadik sávját. A Széchenyi-terv szerint a hétéves autópálya-programot 45 százalékban kötvények finanszíroznák. A fejlesztéshez szükséges források 26 százalékát hitelekből, 29 százalékát pedig a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. állami tőkeemeléséből fedeznék.
