A világháló oldalainak háromnegyede angol nyelvű, miközben a világnépesség alig 5,4 százalékának ez az anyanyelve. Ha ehhez még hozzávesszük azt a 7 százalékot, amelyik kiválóan beszéli az angolt második nyelvként, akkor is csak a populáció egy nyolcadáig jutunk, ez pedig szinte semmi a fenti 75 százalékhoz képest.
Nemzetközi trendek
Az IDC piackutató cég szerint az európai és az ázsiai webhasználat és elektronikus kereskedelem fejlődése az elkövetkező két-három évben legalább kétszer, de inkább ötször akkora lesz, mint az Egyesült Államokban, ahol az angolul netezők többsége lakik. A GlobalSight amerikai tanácsadó cég szerint 2003-ra az internetezőknek alig egyharmada beszéli majd az angol nyelvet.
Ez pedig azt jelenti, hogy csökken az angol nyelvű oldalak aránya, hiszen a szörfölők az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat sokkal szívesebben veszik igénybe saját nyelvükön. Az ilyen tartalmak fejlesztése ugyanakkor lehetetlen kormányzati szerepvállalás nélkül, illetve annak hiányában, hogy a befektető kockázati tőkések ezt fontos szempontnak tartanák.
Hazai követelmények
A hazai multinacionális vállalatoknak is szembe kell nézniük azzal, hogy ha online akarnak kereskedni, akkor azt magyarul kell tenniük. A Sony példája azt mutatja, hogy jó stratégiával ez nem túl munka- és költségigényes feladat. Az elektronikai szórakoztatócikkeket gyártó cég 14 nyelven működtet weboldalt (köztük magyarul is), s külön céget hozott létre annak érdekében, hogy az internetes és telefonos ügyfélkapcsolatait fejlessze.
A Broadbase leányvállalat tapasztalata az, hogy az adott nyelvű felületek megteremtése nem igényel túl nagy költséget, de meglepő módon az ügyfelekkel való kapcsolattartás sem. A házon belül készült számítások szerint ugyanis a kérdések 80 százaléka olyan kézenfekvő, hogy 20 sematikus válasszal megválaszolható, tehát az egyszeri költséggel járó automatizálás nagyon nagy hatékonyságot eredményez.
