Egyre több magyar diák szeretne tapasztalatot szerezni külföldön is a majdani jobb állás és fizetés reményében. Számuk azonban még mindig alacsony nyugati szomszédainkhoz viszonyítva. Jelenleg csupán a tanulók egy százaléka él azzal a lehetőséggel, hogy külföldi egyetemen vagy főiskolán folytassa vagy egészítse ki itthon megkezdett tanulmányait. Németországban ugyanez az arány 12 százalék.
Egy kis statisztikaA felsőoktatási intézmények közül a Magyar Iparművészeti Egyetem kínálja a legtöbb külföldi ösztöndíj-lehetőséget, 500 hallgatóra 100 pályázat jut. Ehhez képest a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem 14 ezer diákja közül évente 200-an jutnak ki külföldre. Ennél is rosszabb a helyzet az ELTE-n, ahol 30 ezer hallgatóra jut 400 külföldi ösztöndíj. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem 4500 hallgatója közül hozzávetőlegesen 300 tanul külföldi egyetemeken.
Ha valaki külföldön szeretne tanulni, nem árt előre eldöntenie, hogy mennyi időt is szeretne kint eltölteni – már ezzel is jelentősen szűkíthető a lehetőségek vagy az utánajárások száma. A legnépszerűbb ösztöndíjak általában egy szemesztert ölelnek fel, és kutatásra vagy diplomamunka megírására szolgálnak. 
Egyetemmel vagy egyedül?
Pályázni sokféleképpen lehet, akár az egyetem segítsége nélkül is, de ez nem kevés személyes utánajárást igényel. Az egyetemektől független ösztöndíjas lehetőségek gyakran végzősöknek, de leginkább már diplomásoknak szólnak.
A helyzet azért nem reménytelen: például a Holland Nagykövetségen rendszeresen kínálnak ösztöndíjakat, pedig Hollandia közreműködője az Európai Unió diákmobilitást elősegítő Erasmus programjának is. Nagy-Britannia ösztöndíjait főleg a British Councilon keresztül ismerhetjük meg.
Érdemes böngészni a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapján is, ahol több ország lehetőségei is megtalálhatók. Az általuk meghirdetett legnagyobb program a DAAD (Német Felsőoktatási Csereszolgálat), melynek feladata a német felsőoktatási intézmények külföldi kapcsolatainak támogatása hallgatók és kutatók cseréje révén.
DAAD a számok tükrében1999-ben a DAAD 57 német-magyar együttműködést támogatott. Ennek keretében 229 magyar egyetemi és főiskolai oktató és 124 hallgató, valamint 147 német oktató és 57 hallgató kapott ösztöndíjat a DAAD-tól.
A “felvételi” során a pályázónak teszteket kell megoldania. Nem adják olcsón: 130 dollárba kerül egy teszt. Mégis megéri a befektetést, mert a kinti tanulmányokat, az étkezés és szállás költségeit is a program finanszírozza.
Tanulmányok külföldön – egyetem vagy főiskola segítségével
Lehetőség itt is van bőven: a legnépszerűbb programnak az Erasmust tartják – ez kínálja a legtöbb helyet és lehetőséget. A CEEPUS programmal közép-európai egyetemekre juthatnak el a hallgatók. Ez utóbbiban azonban kevesebb egyetem vesz részt, ezért az ösztöndíjak száma is jelentősen kevesebb, évente mindössze 20-30 diákot érint.
|
Ez a program adja ki az ösztöndíj-lehetőségek túlnyomó részét: például a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen hozzávetőlegesen 190 diák jut ki évente külföldre, közülük 113-an az Erasmus keretein belül. Az ELTE-n 200 diák, a Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen 140 hallgató utazik évente ilyen ösztöndíjjal.
A CEMS (Community of European Management Schools) program 1988 óta létezik, célja az üzleti és közgazdasági képzést folytató felsőoktatási intézmények európai szabványosítása, illetve az európai egyetemek és az üzleti világ együttműködésének erősítése. A programban 16 egyetem és több mint 5 vállalat vesz részt.
A CEMS ösztöndíjnak azonban sajátos feltételei vannak, amelyek meglehetősen behatárolják a jelentkezők körét. A “közgázosok” közül csak a gazdálkodási karosok pályázhatják meg, valamint azok, akik elvégeztek legalább egy idegennyelvű kurzust az egyetemen, és CEMS közösségi munkát végeztek (például részt vettek egy konferencia megszervezésében). 
Egyetem közreműködésével – más utakon
Az egyes egyetemek és főiskolák kapcsolatba léphetnek önállóan is külföldi felsőoktatási intézményekkel, így közvetlenül a két intézmény között születhet kétoldalú megállapodás diákjaik cseréjéről. Ilyen ösztöndíjak azonban csak elvétve fordulnak elő, számuk nem meghatározó.
Az AIESEC és az AEGGE nemzetközi diákszervezetek révén is ki lehet jutni külföldre, ennek azonban általában feltétele a szervezetben való részvétel. Az is előfordul, hogy az általuk kiírt versenyeken való jó szereplésért jár egy külföldi tanulmányi vagy szakmai ösztöndíj.
Ami az anyagiakat illeti,…
Van egy kis szépséghibája a programoknak, méghozzá azok pénzügyi része. Az Erasmus esetében a támogatás mértékét az Európai Bizottság által meghatározott irányelvek szerint határozzák meg. Ebben a tanévben 200 euro/hó volt – ezt az egyetemek kiegészítették a PHARE pályázaton elnyert összeggel 230-400 euro/hóra. Ez az összeg azonban még mindig kevesebb a megélhetéshez szükségesnél.
Mivel jövőre valószínűleg megszűnik a PHARE támogatás, olyan alacsonyra fog csökkenni a támogatás összege, hogy a diákoknak komoly anyagi forrásokkal kell hozzájárulniuk a külföldi ösztöndíjakhoz. Ezért az is előfordul, hogy bár több hely van, mégsem használják ki a lehetőséget, mert az jelentős anyagi megterheléssel járna, amit a magyar családok nem engedhetnek meg maguknak.
Nem ritka az sem, hogy a támogatást csak a szemeszter végén fizetik ki. Így a családnak kell megelőlegeznie a kinttartózkodás összes költségét. 
Egyéb lehetőségek
A fiatalok körében egyre népszerűbbek a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat kínálta lehetőségek is. Nem kifejezetten tanulmányi cseréket támogatnak, céljuk valamilyen speciális program megismertetése. A programot az Európai Unió támogatja, de szükség van egyéb szponzorokra is a fogadó és a küldő ország részéről.
A Mobilitás kínálta lehetőségek közül az Európai Önkéntes Szolgáltatás a legkeresettebb, amely hosszú és rövid távú kinti tartózkodást is támogat. A sikeresen pályázó hallgatók a tanulmányaikhoz kapcsolódó cég vagy szervezet munkájában vehetnek részt.
A küldő intézmény általában nonprofit szervezet, amely többnyire az utazási költséget és a biztosítást fedezi. A fogadók az étkezést, a szállást és az ingyenes nyelvtanfolyamot fizetik ki a hallgatóknak.
Nem ismeretlen az egyetemi hallgatók előtt a nonprofit Tempus Közalapítvány neve sem. Célja az oktatás korszerűsítése, az európai normák bevezetése az oktatásban, valamint Magyarország EU-csatlakozásának előmozdítása. Az általuk meghirdetett programokon nappali, levelező vagy esti képzésben résztvevő első vagy másoddiplomás magyar állampolgárok vehetnek részt.
A külföldi egyetemek látogatásának feltétele az itthoni egyetemen elvégzett két szemeszter. A kijutáshoz a küldő tanszék által kiírt és elbírált pályázat elfogadása szükséges.
A Tempus esetében kisebbek az anyagi terhek. A sikeresen pályázó diákok mentesülnek a fogadó intézményben a tandíj fizetése alól, és nem kell fizetniük az olyan szolgáltatásokért sem, mint a beiratkozás, a vizsga, a laboratóriumok és könyvtárak használata.
