Belföld

Hogyan lehet tanulmányi szerződést kötni? I. rész

A megfelelő képzettséggel, tudással felvértezett szakemberek foglalkoztatása minden cég sikeres működésének egyik alapfeltétele. Ezt felismerve a cégek mind nagyobb hangsúlyt fektetnek a dolgozók folyamatos képzésére.

Hogyan lehet  tanulmányi szerződést kötni? I. rész 1Egyes szakterületeken, mint például az informatika, különösen fontos, hogy a dolgozók lépést tartsanak a tudománnyal, de a naprakész tudás más területeken is a versenyképesség alapja. A megfelelő képzettségű emberek magtalálásának és megtartásának is egyik módja a tanulmányok támogatása.

A különböző juttatásokat vizsgáló felmérések szerint a magyar vállalatoknál is igen kedvelt ösztönzési forma a tanulmányok támogatása vagy éppen teljes költségének átvállalása. De persze ezt sem adják ingyen a cégek. Bevett szokás szerint tanulmányi szerződés megkötésével biztosítják azt, hogy a cég valóban profitáljon a megszerzett tudásból, vagyis a dolgozó ne hagyja el a bizonyítvány megszerzésével.



Itt a minta

Ha szüksége van rá, használja a FigyelőNet szerződésmintáját.

Mi szerepeljen a szerződésben?

Két dolgot mindenképpen bele kell foglalni a szerződésbe: az egyik a munkahely által nyújtott támogatás, a másik pedig az, hogy a tanulmányok befejezése után mennyi ideig kötelező az adott munkáltatónál dolgozni. Ezeken felül persze még számos dolgot lehet rögzíteni a tanulmányi szerződésben.

• A támogatás formája, mértéke: A támogatás alapvetően kétféle lehet. A munkáltató egyrészt átvállalja a tanulmányok költségeit: ebbe beletartozhat a tandíj, a taneszközök beszerzése, az utazási költség. Másrészt a felek kiköthetik a szerződésben, hogy a tanulmányi szabadidőre a munkavállalót díjazás illesse meg. Ez a díjazás a fizetéshez képest lehet teljes vagy részleges, mértéke teljesen a felekre van bízva.

• Munkaviszonyban töltendő idő: Természetes, hogy a cégek szeretnék, ha a dolgozó náluk kamatoztatná a megszerzett tudást, de szerencsére nem kötelezhetik erre élete végéig. A törvényi szabályozás szerint maximum 5 év lehet az az idő, amit a tanulmányok befejezése után a munkáltatónál kell tölteni.

Ha a tanulmányi szerződés ennél hosszabb időt ír elő, ez a kikötés érvénytelen lesz – ez azonban nem érinti a szerződés többi részének érvényességét!

Fontos, hogy az eltöltendő idő hossza arányban álljon a nyújtott támogatással. Vagyis egy kis költségű, rövidke tanfolyam ellentételezéseként nem köthető ki több éves munkaviszonyban töltendő idő.


Ítélt a bíróság

Háromhetes, hatezer forint költségű telexkezelői tanfolyam elvégzését vállalta a beosztott. A munkáltató ennek fejében két év kötelezően eltöltendő időt kötött ki. Ezt a bíróság méltánytalanul soknak találta, így amikor a beosztott tíz hónap után továbbállt, nem kötelezte a tandíj visszafizetésére.

Mit célszerű még belevenni a szerződésbe?

A szerződésben érdemes a feleknek kitérniük arra, hogy milyen szabadidő, milyen díjazással illeti meg a tanulót. Ezen kívül gyakran azt is rögzítik a felek, hogy a képesítés megszerzése után a szerzett képesítésnek megfelelően a munkakör is megváltozik, és ezzel együtt általában a munkabér is.

Hogyan lehet  tanulmányi szerződést kötni? I. rész 2Mennyi tanulmányi szabadidő jár?

A tanulmányi szabadidővel kapcsolatban kétféle tévhit él a köztudatban. Az egyik az, hogy a Munka Törvénykönyvében előírt szabadnapok mindenféle továbbképzés résztvevőjének automatikusan járnak. A másik közkeletű hiedelem szerint pedig ezek minden esetben fizetett szabadnapok. Sajnos mindkét tévedést el kell oszlatnunk.

Törvény alapján csak akkor köteles a munkahely szabadidőt biztosítani, ha a munkavállaló úgynevezett “iskolai rendszerű képzésben” vesz részt. Ilyennek számít a főiskola, az egyetem, tekintet nélkül arra, hogy esti, nappali vagy levelező tagozat hallgatójáról van szó. A különféle tanfolyamok résztvevőinek viszont csak akkor jár tanulmányi szabadidő, ha ezt a tanulmányi szerződésben külön kikötötték. Érdemes erre tehát figyelni a szerződés megkötésekor.



Mire nem köthető tanulmányi szerződés?

A törvény bizonyos esetekre nézve a munkavállaló védelmében tiltja tanulmányi szerződés kötését. Így például nem köthető szerződés olyan kedvezményekre, amelyek egyébként is járnának a dolgozónak. (Ilyen például a már említett tanulmányi szabadidő.) Érthető, hogy ha egy ilyen kedvezmény a törvény szerint is jár, akkor nem beszélhetünk olyan többletszolgáltatásról, amiért cserébe elvárható lenne, hogy hosszú évekre eladjuk a munkaerőnket “nagyvonalú” munkáltatónknak.
Akkor sem lehet tanulmányi szerződést kötni, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezett bennünket. Ha ugyanis a munkáltató által kötelezően kijelölt tanfolyamról vagy továbbképzésről van szó, a munkáltatót a törvény kötelezi a munkabér és a részvétellel kapcsolatos költségek megtérítésére. Ebben az esetben sem várható el tehát ellenszolgáltatásként, hogy a munkavállaló a képzés fejében évekig a munkáltatónál maradjon.

Mit mond a törvény?

•  A szabadidőről: A szabadidő mértékét az iskola által kibocsátott igazolásnak megfelelően kell megállapítani. Ez az igazolás a kötelező foglalkozások és a szakmai gyakorlatok időtartamát tartalmazza, ehhez még hozzá kell számítani az iskolába érkezés idejét is. Ezen felül vizsgánként négy munkanap szabadság jár (a vizsga napját is beleszámítva), a diplomamunka (szakdolgozat, évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell adni.

•  A munkabérről: Főszabály szerint nem jár fizetés a tanulmányok miatt a munkahelytől távol töltött időre. Bizonyos esetekben mégis megilleti a tanulmányokat folytatót a munkabére:
– ha általános iskolai tanulmányokat folytat;
– ha a továbbképzésre a munkáltató kötelezte;
– és persze akkor is, ha a tanulmányi szerződés ezt előírja.

•  Az elnevezésről: A tanulmányi szerződésekben a tanulásra, a vizsgákra való felkészülésre adott szabadidő a legkülönfélébb elnevezésekkel szerepel. Találkozhatunk “fizetési szabadság”, “fizetés nélküli szabadság” vagy “munkaidő-kedvezmény” elnevezésekkel is. Ügyelni kell, melyiket választjuk, mert ennek kihatása lehet a munkaviszonyban töltött idő hosszára és a tb-járulék fizetésére is. Például a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság a szabadság vagy a végkielégítés számításakor nem számít bele a munkaviszony hosszába. Úgyhogy érdemes nem szabadságnak, hanem inkább munkaidő-kedvezménynek tekinteni ezt a szabadidőt.


•  Cikkünk következő részéből megtudhatja, hogy mit mond a jog arról, ha valamelyik fél megszegi a szerződést. Mit tehet a beosztott, ha a munkahely nem fizeti (tovább) a támogatást? Milyen következménnyel jár, ha a dolgozó évismétlésre bukik, vagy kerüli az iskolát? Mi történik, ha közben megszűnik a munkaviszony?

Ajánlott videó

Olvasói sztorik