Bár a piac túlnyomóan az infláció mérséklődését várta februárra és márciusra, a januári adat tükrében valószínűbbnek látszik, hogy továbbra is kétszámjegyű marad az áremelkedés üteme. Szakértők szerint az infláció mérséklődésének ütemét jelentősen befolyásolja majd a jelentősen megemelt minimálbér is, mely költség- és keresleti oldalról egyaránt érezteti majd hatását. A jelenség várhatóan a szolgáltatások árában érződik majd leginkább, ahol hagyományosan a bér a legfontosabb költségtényező.
Wike Groenenberg, a Schroder Salomon Smith Barney elemzője mindezek mellett arra utal, hogy az alig másfél százalékos reálkamatszint nehézzé teszi az infláció csökkentését. A jegybank ugyanakkor a forint ereje miatt nincs abban a helyzetben, hogy kamatot emelhessen. Ez ugyanis csak akkor lenne lehetséges, ha a hazai fizetőeszköz eltávolodna az intervenciós sáv erősebbik feléről.
Jelentős különbségekTavaly januárhoz viszonyítva az élelmiszerárak 13,8 százalékkal, azaz az átlagot meghaladva emelkedtek. Ezen belül azonban jelentős szóródás figyelhető meg: a sertészsiradék 57, a sertéshús 41, a liszt 34, a burgonya 30, a tej 28, a kenyér, a cukor és a munkahelyi étkezés 17 százalékkal drágult. Az étolaj ára viszont 14 százalékkal, a halé 5, a csomagolt kávéé pedig 2 százalékkal esett az elmúlt 12 hónapban.
Az év/év alapon számított 10,1 százalékos inflációs adat megegyezik a tavaly decemberben regisztrálttal, viszont 0,1 százalékponttal alacsonyabb a 2000. januárjában mért 10 százalékos értéknél. A szezonálisan kiigazított alapdrágulás, azaz a maginfláció 9,7 százalék. A fogyasztói kosár egyes termékcsoportjai árszintváltozásának irányában nem tévedtek az elemzők, de az átlagnál jobban dráguló cikkek esetében visszafogottabbak voltak a vélemények a prognózisokban.
Érzéketlen piaci szereplőkVojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. vezető elemzője elmondta, hogy a 10,1 százalékos értéknél kedvezőbb inflációs adatot várt. A közeljövőt sem látja rózsaszínben: az olaj- és az üzemanyagárak emelkedése, a szolgáltatások további drágulása stagnálást vetít előre februárra. Decemberre 6,8 százalék körüli, az év egészére pedig mintegy 8,5 százalékos inflációt vár. Az elemző szerint annyira passzívak a befektetők, hogy egy, a mostaninál lényegesen jobb adat sem mozdíthatta volna ki a piacot a holtpontról.
A KSH tájékoztatása szerint az élelmiszerek és a szolgáltatások okolhatók leginkább a szakértők által vártnál magasabb érték miatt. Az élelmiszerek drágulása ugyanis 0,79, a szolgáltatásoké pedig 0,69 százalékkal emelte a fogyasztói árak előző hónaphoz mért indexét. A szeszesitalok és a dohányáruk az index 0,22 százalékos emelkedését váltották ki, a háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek 0,03 százalékos növekedésért felelősek. Az egyéb cikkek és az üzemanyagok viszont 0,14 százalékkal, a ruházati cikkek pedig 0,11 százalékkal mérsékelték az előző hónaphoz viszonyított áremelkedést.
Olvassa el……korábbi írásunkat: Elemzői vélemények az inflációról
Tavaly decemberhez viszonyítva 3,2 százalékkal drágultak az élelmiszerek (a termékcsoporton belül is kiemelkedett a tej 13,4 százalékos, a vaj és a vajkrém 11, a sajt 6,8 százalékos áremelkedése), a szolgáltatások ára 2,5 százalékkal nőtt. A ruházati cikkek egy hónap alatti 1,8 százalékos árcsökkenése a szezonvégi akciókkal magyarázható. Az egyéb cikkek körében 0,8 százalékkal mérséklődtek az árak, ami elsősorban az üzemanyagárak 5,6 százalékos csökkenésére vezethető vissza.
