A nonprofit szervezetek többségének csupán annyi a kötelezettsége az adóhatósággal szemben, hogy február 15-éig nyilatkozatot kell küldenie az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH), miszerint nem végez vállalkozási tevékenységet. Jóllehet, ezek a szervezetek is társaságiadó-alanyok, mégsem kell adóbevallást adniuk, ha “távol tartják” magukat az üzleti élettől. S ténylegesen ez a jellemző.
Mint Kristóf Andrásnétól, az APEH osztályvezetőjétől megtudtuk, 1999-ben közel 35 ezren nem végeztek vállalkozási tevékenységet, azok száma viszont, amelyeknek ilyen jogcímen is keletkezett bevétele, még a 10 ezret sem érte el. E szervezeteknek alapvetően nem a vagyon-, illetve a jövedelemszerzés a legfőbb céljuk, hanem bizonyos össztársadalmi érdekek, szükségletek kielégítését szolgálják, ezért ha mellékesen vállalkoznak is, adókötelezettségükre sajátos szabályok vonatkoznak, sőt bizonyos esetekben nem is kell társasági adót fizetniük.
A törvény alapján közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú minősítést kapóknak adózási szempontból többletkedvezmények járnak, az őket támogató cégekkel és magánszemélyekkel együtt. Így aztán nem véletlen, hogy a legtöbb nonprofit szervezet igyekszik ezt a minősítést elnyerni, ellenkező esetben például nem tudna kedvezményezetten adományhoz jutni.
Az ilyenekre vonatkozó speciális szabályokban az idén nem történt túl sok változás. A legfontosabb módosítás, hogy a nonprofit szervezetek vállalkozási eredményéből szintén nonprofit szervezetnek adott adományt ez évtől nem kedvezményezi az adótörvény. “Ezek a szervezetek ne egymásnak adományozgassanak, inkább alaptevékenységük forrásainak bővítésére koncentráljanak” – indokol az osztályvezető. Ugyanakkor a még az évkezdet előtt kötött tartós adományozási szerződés alapján nyújtott tételekre a szerződés fennállásáig jár a kedvezmény.
A közhasznú nonprofit szervezetekre egyébként – a kedvezmények miatt – igencsak bonyolult társaságiadó-szabályok vonatkoznak, amennyiben vállalkozásra adják a fejüket. Ezen belül még összetettebb a szabályozás, ha az előző év végén köztartozásuk állt fenn – ennél már csak azok a szervezetek vannak nehezebb helyzetben, amelyeknek vállalkozási tevékenységből származó bevételük meghaladja a kedvezményezett mértéket. Az előbbi esetben ugyanis az adomány teljes összege adóalap-növelő tétel, míg az utóbbi esetben arányosításra is szükség van.
Így aztán nem véletlen, hogy az adóhatóság gyakran bukkan hibákra az ellenőrzések során. Többször előfordult például, hogy a sportegyesületek rosszul különítették el alap- és vállalkozási tevékenységük árbevételét, költségeit, s így az indokoltnál kisebb mértékben, vagy egyáltalán nem fizettek adót.
De nemcsak a társasági adó, hanem az áfa szabályaiban sem egyszerű eligazodni. Ugyancsak a sportegyesületeknél fordult elő, hogy a speciális szolgáltatások utáni áfa-fizetési kötelezettséget figyelmen kívül hagyták. Az alapítványok pedig többször estek olyan hibába, hogy az általános szabályok szerinti áfa-bevallásukban igényeltek vissza olyan forgalmi adót (például Phare-segélyből finanszírozott beszerzések esetében), amelyet egyébként csak külön kérelemre kaphattak volna vissza.
E nonprofit szervezeteknél történtek olyan esetek is, amikor a tárgyi adómentesség alá tartozó értékesítéshez felhasznált termékek előzetesen felszámított áfáját jogtalanul visszaigényelték. Sőt az is gyakori hiba az alapítványoknál, hogy nem különítik el az alaptevékenységhez felhasznált, valamint az adóköteles értékesítéshez beszerzett termékek, szolgáltatások levonható áfáját.
