Végéhez érkezett a Budapest Bank (BB) magánosítása. Az eddig kisebbségi tulajdonrészt birtokló, de a menedzsmentjogokat gyakorló GE Capital (GEC) mai döntésével ugyanis lezárulhat egy több mint őt éve megkezdett, s azóta is gyakran a figyelem középpontjába került bankprivatizáció.
A Budapest Bank privatizációjaA bankot 1995-ben 20 milliárd forintra, vagy másképpen a részvények névértéke 100,1 százalékára értékelték, miközben a tőzsdén kívüli OTC piacon a részvények 40 százalékos értéken forogtak.
A Bank részvényei 60 százalékának értékesítésével (12 milliárd forint értékben) 1995. decemberében megtörtént a Budapest Bank és leányvállalatainak privatizálása a GE Capital és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) számára. A Magyar Állam vállalta az ilyen természetű ügyletek során alkalmazott szokásos jogi garanciákat és kártalanítást; a bank eszközeinek értékét érintő bizonytalansági tényezők miatt.
A GE Capital a részvények 27,4 százalékát, az EBRD pedig 32,4 százalékát szerezte meg. A részvények 22,8 százaléka Magyar Állam kezében maradt, 17,4 százalék pedig magán- és intézményi befektetőkhöz került.
Az amerikai GEC ma élt jogával – amire egyébként 2001. májusáig lett volna lehetősége – és lehívja a privatizációs szerződésben biztosított vételi opcióját a BB-nek arra a 24 százalékos pakettjére, amely jelenleg még az állam kezében van. Mivel az állami tulajdonrész lehívásával a GEC-é lesz a részvények többsége, így nyilvános ajánlattételt kellett tennie a többi tulajdonosnak, így az EBRD-nek és a magánbefektetőknek is. Richard Pelly, a Budapesti Bank vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a jövőben zárt részvénytársasággá kívánják alakítani a
Budapest Bankot.
Most már a vételár sem kérdéses, hiszen a kiszámítás módját bonyolult módon ugyan, de rögzítette az 1995-ben aláírt privatizációs megállapodás. Akkor még abban bíztak az állam nevében eljáró Pénzügyminisztérium (PM) képviselői, hogy 2001 elejére a bank vagyona megháromszorozódik, s így az állami tulajdon értéke – folyó áron számolva – közel 14 milliárd forintra szökhet fel. Szakemberek ugyanakkor biztosra vették, hogy a kisebbségi állami tulajdon vételára a közelében sem lesz az 1995-ben reméltnek.
A többi részvényesEBRD
A nemzetközi pénzintézet a GEC mellett pénzügyi befektetőként vett részt a privatizációban, de az amerikai tulajdonos már tavaly bejelentette, hogy megvásárolná az EBRD pakettjét.
Kisbefektetők
A BB törzsrészvényei a tőzsdén kívüli piacon tavaly a névérték körül forogtak, idén januárban azonban némi áremelkedés volt megfigyelhető – az opció lehívásának híre miatt. A múlt héten már 120 százalékos árfolyamon is született kötés, a 133,4 százalékos vételi ajánlat azonban nem biztos, hogy mindenkit kielégít majd, mivel a papírral 1998 tavaszán már 140 százalékon is kereskedtek. Mivel azonban a cég zártkörű részvénytársasággá alakul át, így aki nem adja el részesedését, annak számolnia kell azzal, hogy jelentősen csökken papírjainak likviditása.
Mennyit ér?
A csütörtök délután tartott sajtótájékoztatón kiderült, hogy a GEC 133,4 százalékos árfolyamon tesz nyilvános vételi ajánlatot a bank többi részvényesének, így valamennyi részvényes ugyanazon kondíciókkal ajánlhatja fel papírjait. Ennek köszönhetően a 4,6 milliárd forint névértékű állami tulajdon közel sem jelent 10 milliárd forint feletti bevételt az ÁPV Rt. számára, csupán 6,2 milliárd forintot remélhetnek a részvénypakett értékesítéséből.
A privatizációs megállapodás ugyanis a bank sajáttőke-értékének alakulásához kötötte az opció lehívásának árfolyamát. Az pedig nem úgy alakult, ahogy azt korábban gondolták.
Drága bank
Az állam képviselői ráadásul úgy szeretnének pontot tenni a BB eladására, hogy a következő években ne kelljen különböző jogcímeken további milliárdokat fizetniük a banknak, miként arra az elmúlt öt évben többször is sor került. A pénzintézet privatizációja ugyanis a lehető legszerencsétlenebb pillanatban vette kezdetét: 1994-95 fordulóján, amikor az ország gazdasága a pénzügyi válság szélére sodródott.
A kormány igen sokat megtett, hogy megtámogassa a BB magánosítását: 1994 decemberében hozott titkos kormányhatározat alapján a pénzintézet 12 milliárd forintos tőketartalékot kapott az Állami Vagyonkezelő Rt.-től. Egy másik “nagyvonalú” döntés értelmében a bank 1995 elején állami tőkeapportként megkapta a Deák Ferenc utcai székházat is, ami 2,8 milliárd forinttal növelte az intézmény jegyzett tőkéjét.
Nem megy tőzsdéreA nyilvános felvásárlással az elsőbbségi BB részvények tőzsdei bevezetése várhatóan végleg elmarad. A banknak a 351 millió forint névértékű elsőbbségi pakett tőzsdei bevezetését 1998 végéig kellett volna megtennie, de mindeddig elmulasztotta. A bank már többször is fizetett emiatt büntetést a PSZÁF-nek. A nyilvános ajánlattételt éppen ezért az is sürgethette, hogy ezután a felügyelet vélhetően már nem fog ragaszkodni a tőzsdei bevezetéshez.
1995 nyarán aztán elindult az értékesítés: a GEC kezdett érdeklődni a lehetőségekről Bokros Lajos pénzügyminiszternél (aki korábban a BB-t vezette), s decemberben már az adásvételi szerződést is aláírták.
A több mint öt évvel ezelőtti szerződésben azonban az állam összesen mintegy 20 milliárd forint értékben vállalt garanciát különböző jogcímeken. Ebből pedig már jócskán fizetnie is kellett: a rossz portfolió után átutalt több mint 9 milliárd mellett 1997 és 2001 között például további 1,5 milliárd forintos kártérítési kötelezettsége is keletkezett.
Sőt az sem kizárt, hogy a BB-t megillető összeg még növekszik is. A pénzintézet ellen folyó kisebb értékű perek szintén tovább gyarapíthatják az állam helytállási kötelezettségét, így a várható 6,2 milliárd forintos állami bevétel még tovább csökkenhet.
A nyilvános ajánlatA nyilvános vételi ajánlat lebonyolításában közreműködő forgalmazó a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.).
Az ajánlat elfogadására nyitva álló időszak 2001. február 24-én délelőtt 9.00 órától 2001. március 25-én 12.00 óráig tart. Az elfogadásokat a Raiffeisen Bank Rt.-nek a megjelölt fiókjaiban lehet benyújtani az ügyfélfogadási idő alatt.
A kárpótlási ügy
Az egyik ilyen kényes ügy – amiért korábban úgy tűnt, hogy a GEC nem hívja le vételi opcióját – a bank brókercégének kárpótlási ügylete volt. A bank brókercége (a BÉB Rt.) ugyanis nem tudott pontosan elszámolni a kárpótlási jegyekkel, ezért a Központi Kárrendezési Iroda és az ÁPV Rt. is pert indított ellene. Alig egymilliárdról folyik a vita, bár korábban több tízmilliárd volt a tét.
A háttérben tárgyaltak ugyan a peren kívüli megállapodásról, ám ehhez a kormány jóváhagyására is szükség lett volna. Elméletileg az Igazságügyi Minisztérium előterjesztése alapján döntött volna a kabinet, ám ez végül is elmaradt. A GEC pedig mégsem várta meg az ügy tisztázását.
| A Budapest Bank magyar számviteli szabványok szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásai (2000.) |
||
| Mérleg (millió Ft.) | 1999 | 2000 |
| Összes eszköz | 307.628 | 336.507 |
| Ügyfél hitelek és lízing ügyletek | 119.015 | 160.870 |
| Ügyfél betétek | 220.302 | 232.769 |
| Jövedelem kimutatás | 1999 | 2000 |
| Nettó kamatbevétel | 16.086 | 18.269 |
| Működésből származó bevétel | 2.081 | 4.747 |
| Nettó céltartalék állomány és rendkívüli bevétel (kiadás) |
130 | (2.802) |
| Nettó nyereség | 1.667 | 1.591 |
| Mutatók | 1999 | 2000 |
| Költség/bevétel arány | 89% | 84% |
| Bruttó árrés | 5,25% | 5,80% |
| Eszközarányos nyereség | 0,50% | 0,50% |
