Belföld

Ki vesz festményt interneten?

A műtárgypiac iránt érdeklődőknek a hazai források mellett segítséget nyújthatnak a két vezető nemzetközi árverezőház, a Sotheby's és a Christie's oldalai is. A szolgáltatásaik között szereplő online aukciók viszont egyelőre nem elérhetők Magyarországról.

A szakértők szerint felfelé ívelő pályán mozog a magyar aukciós piac. Egyre többen érdeklődnek a művészeti ritkaságok és a legkülönfélébb gyűjtemények iránt. S nemcsak érdeklődnek, hanem vásárolnak.

Az árverések szerelmesei nemcsak hazai forrásokból táplálkozhatnak. Rendelkezésükre állnak a két patinás aukciós ház, a Christie’s és a Sotheby’s internetes oldalai is.

Ki vesz festményt interneten? 1Minden, ami érdekes

A Christie’s-t 1776-ban Londonban alapította James Christie. Csaknem 235 éves története alatt a világ vezető aukciós házai közé küzdötte fel magát. Több mint nyolcvan elkülönített kategóriából kerülnek a kalapács alá a ritkaságok, melyek között megtalálható a szépművészeti alkotásoktól kezdve a gyűjteményeken, borokon, az autókon és a motorokon át egy-egy elsüllyedt hajó megtalált rakományáig minden, amit a műkedvelők érdekesnek találhatnak.

Aukcióit mintegy tizenöt városban tartja a világ körül, például Amszterdamban, Hong Kongban, New Yorkban vagy Londonban. A Christie’s talán legnagyobb büszkesége, hogy egy 1990-es árverésén egy van Gogh festmény 82,5 millió dollárért talált új gazdára. Ezt a rekordot a mai napig nem sikerült megdönteni.

A Sotheby’s-nek sem kell azonban szégyenkeznie amiatt, hogy ne lennének tradíciói. Samuel Baker, a patinás aukciós ház későbbi alapítója ugyanis már 1744-ben megtartotta első árverését a saját neve alatt. Akkor, a XVIII. század közepe felé száz fontért cserélt gazdát egy több száz ritkaságot tartalmazó könyvgyűjtemény.

Ki vesz festményt interneten? 2Több mint két évszázaddal később, 1983. december 6-án egyetlenegy könyvért, Henry evangéliumos könyvéért több mint nyolcmillió fontot fizetett vevője. Az eltelt évek alatt azonban nemcsak az árak emelkedtek, az aukciós ház is kiterebélyesedett. Történelmi lépésként 1999. januárjában elindult a Sothebys.com, amelyen 2000. januárjától már online aukciókat is tartanak.

Magyar megfigyelők

Természetesen olvashatunk az aktuális árverésekről is, a Christie’s és a Sotheby’s is részletes, képekkel illusztrált anyagokat tesz fel a hálóra. Ezekben az alapvető információkon túl találunk szakértői véleményeket és a várható leütési árra vonatkozó becsléseket.

De mindkét site jóval több, mint a házon belüli árverések beharangozója és eredményhirdetője. Az oldalak ezeken túl is sok hasznos felvilágosítást adnak az árverések sajátosságairól, segítségükkel művészeti ismeretekkel gazdagodhatnak a laikusok.

A Sotheby’s oldalán rendszeresen tartanak online aukciókat is, amelyekről az áltagosnál is több információt olvashatunk a neten. Ezt viszont egyelőre csak passzív figyelemmel kísérhetjük itthonról, tekintettel arra, hogy online licitálásra csupán tizetöt országból van mód. Ezek között sajnos nem szerepel Magyarország.

Az Artnet is túl optimista voltAz Artnetet 1999 márciusában indította útjára Hans Neuendorf abban a hitben, hogy az interneten gond nélkül gazdát tudnak cserélni az értékes művészeti alkotások. A site-hoz méretes adatbázis társult az aukciós eredményekről, de a színvonalas magazin-részt is olvasgathatták a látogatók. Az Artnet azonban kevesebb mint két évvel indulása után azzal szembesült, hogy alapkoncepciója helytelen volt. Az év elején ugyanis takarékossági programot vezetett be a cég, amelytől éves szinten a kiadások 11 millió dolláros csökkenését várják. Az új vállalati stratégia már nem tekinti céljának a drága festmények árverését, ehelyett az előbbieknél jóval olcsóbb fotókra és nyomatokra koncentrálnak majd.

Aukciót a népnek?

Az internetes aukcióktól sokan túl sokat vártak. Sorra indultak az online árveréseket hirdető oldalak, az aukciós piac számos szereplője pedig “csak azért szállt be a versenybe, hogy nehogy kimaradjon valami jóból”. A tapasztalat megmutatta, hogy a “valóságos” aukciós házakat nem mindenben helyettesíthetik virtuális társaik.

Az árversenyben a pálmát birtokló ritkaságokat ugyanis már elvből személyesen vásárolják a gyűjtők, ami csak részben magyarázható a személyes jelenlét szükségességével és előnyeivel. Az internetben ugyanis még nem bíznak meg annyira az emberek, hogy csillagászati összegeket költsenek el a hálón.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az online aukciós oldalaknak nincs létjogosultságuk. A gyűjtemények és a művészeti alkotások iránti internetes kereslet ugyanis továbbra is növekvő pályán van. A Jupiter Communications kutatói szerint a 2000-ben 300 millió dolláros piac 2005-re 1,8 milliárdossá nőhet.

Azt azonban a Jupiternél sem részletezték, hogy ez az értékösszeg milyen átlagos leütési árnak feleltethető meg. Elemzők abban látják az online árverések elterjedésének előnyeit, hogy általuk az aukciós házak a lakosság korábbinál sokkal szélesebb rétegeihez jutnak el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik