Tíz éve már, hogy búcsút vettünk az oroszoktól. Most elmondhatjuk, hogy persze teljesen más szerepkörben, de ismét itt vannak. Ezúttal a vegyiparban köszönthetjük újra őket mint tulajdonosokat.
Pontról pontraHa ide kattint, részletesen olvashatja, mi történt a BorsodChem közgyűlésén.
Trónfosztás a közgyűlésen
Kevés kivétellel az történt a BorsodChem rendkívüli közgyűlésén, amire az orosz érdekeket képviselő nagyrészvényesek, a CE Oil, a CIB és az MDM áldásukat adták. Erre minden lehetőségük meg is volt, hiszen a szavazatok valamivel több mint 64 százalékát képviselték. A napirendi pontok túlnyomórésze pedig csupán egyszerű többséget igényelt.
Elnökváltás a BC élénA BorsodChem új összetételű igazgatósága Georg Stahl-t választotta a részvénytársaság elnökévé közgyűlést követő ülésén. A posztot eddig betöltő Kovács F. László a vállalat vezérigazgatója marad. A volt elnök indokoltnak nevezte, hogy egy olyan gyorsan fejlődő cégnél, mint a BorsodChem, egy idő után szétváljon az elnöki és a vezérigazgatói funkció.
Ennek megfelelően első lépésben az igazgatóságot, majd a felügyelő bizottságot menesztették, és a helyükre saját embereiket ültették. A színfalak mögötti informális megállapodást sejtetett, hogy a TVK ügyben érintett igazgatósági tagok felelősségre vonása elmaradt. Jóllehet korábban több milliárd forintos kártérítésről volt szó.
Még a kazincbarcikai társaság privatizációjakor részvényessé vált EBRD érdekeit is figyelmen kívül hagyták. Az európai fejlesztési bank képviselője hangot is adott azon véleményének, hogy a kisebbségi részvényeseknek a magyar jog nem nyújt megfelelő védelmet. Csupán abban bízhat, hogy a felügyelet még felvásárlási ajánlatra kényszerítheti az oroszokat.
BÉT-reakcióAz igazgatósági tagok visszahívásával egy időben a tőzsde azonnali hatállyal felfüggesztette a nap hátralévő részére a BorsodChem részvények kereskedését. A BÉT indoklása szerint ezt a befektetők védelmére tették, mivel a közgyűlés lebonyolítása során az információk egyidejű eljuttatása nem biztosítható.
Mit gondol az elemző?
Semmi kétség, a BorsodChem az oroszok kezén van – értett egyet az FigyelőNet álláspontjával Háda Bálint, a K&H Befektetési Rt. elemzője. Véleménye szerint a részvény megítélésekor a legnagyobb bizonytalansági tényezőt a TDI licenc megtartása jelenti. A Mitsui korábbi állásfoglalásából ugyanis nem derül ki egyértelműen, hogy milyen feltétel esetén vonják vissza a használati jogot.
Előfordulhat az is, hogy az oroszok már megegyeztek a japán céggel arra az esetre is, ha az igazgatóság összetételében gyökeres változások történnének. Tovább nehezíti az elemző dolgát a PSZÁF kontra CIB per kilátásba helyezése. Nem lehet tudni ugyanis, hogy a felügyelet csak blöfföl, vagy tényleges bizonyítékok birtokában van.
Háda Bálint mindezek fényében kivárást javasol. A külföldi befektetők az EBRD példáján is okulva vélhetően nagy ívben elkerülik a részvényt.
Mi lesz az etilénszerződéssel?A BC közgyűlést követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy azonnali hatállyal tárgyalásokat kezdenek a TVK-val a korábban megkötött etilénszerződésről. Bíznak benne, hogy a szerződést közös akarattal hatályban tudják tartani. A bizakodó nyilatkozatok érthetőek is, mivel a két cég között érvényben lévő etilénszerződés csaknem egymilliárd forintos kedvezményt nyújtott a BC számára.
Az oroszoké lesz a TVK is?
A mai fejlemények a TVK tulajdonosi szerkezetét is érzékenyen érinthetik, és újabb kérdéseket vethetnek föl. Például azt, hogy miért nem hívta le a Mol a TVK 7,5 százalékos részvénycsomagjára szóló opciót? Hiszen ez és korábbi – az MKB és a CIB hathatós segítségével szerzett – 47 százalékos részesedése mostanra többségi tulajdonná érett volna.
Erre annál is nagyobb szükség lett volna, mivel elemzők véleménye szerint a Gazprom és vele azonos érdekeket képviselő szövetségesei a BorsodChemnél maradt 15 százalékos TVK pakettel tulajdonhányadukat akár már 40 százalék fölé tornázhatták. A közkézhányad, vagyis a kisrészvényeseknél lévő papírok részaránya a legutóbbi TVK közgyűlés adatai alapján 13 százalékra tehető.
Némi magyarázatot nyújthat, hogy a Mol regionális terjeszkedése (gdanski finomító, PKN privatizáció) túlzottan forrásigényes, és a cég a korábbi TVK-stratégia felülvizsgálatára szorul. Szintén kérdéses egy nyilvános vételi ajánlat finanszírozása – ami a TVK 33 százalékának ellenőrzése fölött egyébként kötelező lenne. Ezért elképzelhető, hogy a háttérben már körvonalazódik a megegyezés a két meghatározó tulajdonos között.
