Fontosabb határidők•2001. JANUÁR 31.
A munkáltatónak eddig kell kiadnia az összesített jövedelemigazolást, illetve a magánszemélynek meg kell kapnia az adóbevallás kitöltéséhez szükséges összes igazolást is, így például a kifizetőktől a kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegről szólókat, valamint az adókedvezményre jogosítókat.
•2001. FEBRUÁR 15.
Az egyéni vállalkozók, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek, és azok akiknek a költségvetés felé egyéb kötelezettségük is van, eddig nyújthatják be pótlékmentesen bevallásukat, s rendezhetik esetleges fizetési kötelezettségüket.
•2001. MÁRCIUS 20.
A fenti körön kívül minden más magánszemély eddig tehet bevallást, s fizetheti be adóját.
•2006. DECEMBER 31.
A 2000. évi adóbevallást, s a hozzá kapcsolódó iratot eddig az időpontig kell megőrizni.
A tavalyi sikeren felbuzdulva ez évtől már a világhálón érkező és az onnan kinyomatott szja-bevallásokat is elfogadja az adóhatóság – ezek az “űrlapok” egyébként január 20-ától lesznek hozzáférhetők az APEH honlapján. Ugyanakkor arra még egy ideig nem lesz lehetőség, hogy az ilyen típusú bevallásokat a kitöltést követően elektronikus úton is célba lehessen juttatni.
Mint Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH elnökhelyettese elmondta, amennyiben az elektronikus bevallásnak már nem lesz törvényi akadálya, akkor azt először a nagyobb közterheket fizető vállalkozások számára teszik lehetővé, a magánszemélyek csak a második lépcsőben kerülnek majd sorra.
Mit is kapunk kézhez?
Kisebb “ajándékcsomagot” kapnak az önadózó magánszemélyek a karácsonyi ünnepek után az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól (APEH), immár több mint tíz éve. Az évről évre terebélyesedő szja-bevallási pakkot az idén szintén postázzák mindazokhoz, akik tavaly bevallást adtak be. A mostani annyiban különbözik elődeitől, hogy a szabályozás, amelynek alapján készült, már teljes egészében az Orbán-kormány “találmánya”.
A 2000. évi szja-szabályokat csaknem egy éven keresztül tervezgették-formázgatták. A hosszadalmas előkészületekhez képest viszont nem tartalmaz nagy dolgokat, reform értékű lépéseket, miként azt még 1998-ban az akkor kormányra került új hatalom ígérte. Így az adóreform elmaradása is az oka annak, hogy ebben az évben is több mint 2 millió önadózóra számít az adóhatóság. Holott 1998-ban Járai Zsigmond, az Orbán-kormány első pénzügyminisztere még azt ígérte, az adórendszer egyszerűsítése miatt az önbevallók száma akár egymillió alá is csökkenhet az ezredforduló után.
Nagyobb az adótanácsadók felelősségeAz idén újdonságot jelent, hogy külön jelezni kell, ha adótanácsadók, adószakértők készítik a bevallást, mégpedig oly módon, hogy nemcsak az illető nevét kell feltüntetni, hanem adótanácsadói bizonyítványának és adószakértői igazolványának a számát is. Mindez azt jelenti, hogy a szakma képviselőinek felelőssége jelentősen megnőtt. Ilyen esetekben ugyanis a szakértőnek kell leróni az esetlegesen – hibás bevallás miatt – fizetendő mulasztási bírságot. Az új szabály várhatóan nem növeli meg radikálisan azok számát, akik adószakértővel készíttetik bevallásukat. Márcsak azért sem, mert nálunk egyelőre nem túl bonyolult az adórendszer, az esetek többségében a bevallási nyomtatvány kitöltéséhez nincs feltétlenül szükség adószakértőre. Tény viszont, hogy a korábbi években is adótanácsadóhoz fordultak a bonyolultabb bevallások elkészítésének érdekében.
A járulékok is bekerültek
A 2000. évi bevallási nyomtatvány főként azért tér el a korábbiaktól, mert az már nemcsak az szja, hanem a járulékok bevallására is szolgál. Az adózás rendjéről szóló törvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a magánszemélyek a foglalkoztatók által túlvont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékukat az szja-bevallásukban visszaigényeljék, feltéve ha azt évközben a munkáltatótól nem kérték vissza.
A részletekre is ügyeljünk!
A bevallás szabályozásában történt azért néhány olyan technikai jellegű változás, amely apróságnak tűnhet, de figyelmen kívül hagyása a későbbiekben esetleg sok kellemetlenséget okozhat. Az űrlap első oldalán ezúttal nemcsak a visszaigénylés tényét kell közölni, hanem azt is, hogy az összeget pontosan hová kéri az adóalany. Egyúttal arról is nyilatkozni kell ilyen esetekben, hogy van-e köztartozása az illetőnek. A magánszemélynek továbbá egyéb nyilatkozatokat is tennie kell: így például arról, hogy üzemeltet-e televízió készüléket, tagja-e magánnyugdíjpénztárnak, vagy önkéntes biztosító pénztárnak, vagy arról, hogy egyéni vállalkozóként milyen adózási módot kíván választani. A magánszemélyek ezúttal is rendelkezhetnek adójuk 1+1 százalékáról.
Zordabb hangnemAz előző évi bevallási csomaghoz képest egyébként az adóhatóság ezúttal csak a törvény indokolta legszükségesebb változásokat hajtotta rajta végre, még azzal sem törődtek, hogy a kitöltéshez elengedhetetlen “Útmutató” rövid bevezetője is szó szerint azonos a tavaly kiküldöttével. Ebben ismét az a néhány szikár mondat olvasható, melynek hangvétele is lényegesen eltér a korábbiaktól, hiszen 1998-ig még az volt a szokás, hogy az aktuális APEH-elnök egy teljes oldalon keresztül meleg hangon ecsetelte a “Tisztelt Adózó” számára, miért fontos a magánszemélyeknek adót fizetni, s hogy e forrásokat azután milyen nemes közcélokra fordítják. Simicska Lajos óta viszont e hagyomány megszakadt.
Visszaigénylő pozícióban
A bevallás adóhatósághoz történő eljuttatásával különösen azoknak érdemes sietni, akik visszaigénylő pozícióban vannak, hiszen akkor hamarabb hozzájuthatnak a nekik járó összeghez. Ugyanakkor az is igaz, hogy a bevallás végső határidejének közeledtével egyre nő az az értékhatár, amelynek kiutalása előtt az adóhatóság alaposan ellenőrzi a visszaigénylés jogosságát. Így aztán nem meglepő az az évek óta megfigyelhető tendencia, hogy még a visszaigénylők sem sietnek a bevallás elküldésével. Tavaly egyébként az összes bevallás közel fele tartalmazott visszaigénylést: átlagban 15 ezer forintot kértek vissza a polgárok.
