Belföld

A minimálbér-emelés hatása az inflációra

A minimálbér emelése jelentős költségnövekedést idézett elő egyes ágazatokban. A cégek ennek hatását megpróbálják a fogyasztókra áthárítani, így ez akár az infláció megemelkedésében is tükröződhet.

A 40 főt foglalkoztató, Budapest környéki varroda január első napjaiban bezárta kapuját: a tulajdonos nem tudta kigazdálkodni a megemelkedett bértömeget. A kisvállalkozás mikróvá töpörödött. A tulajdonos most butikot vezet pár részmunkaidőssel. Azellenkezőjére is van azonban példa: a konfekciót gyártó Hajdú-Bihar megyei Beriv Kft. valószínűleg most kezd majd szárnyalásba, mert a minimálbér-emelés csődhullámot indít be a textil- és ruházati iparban. A cég 300 dolgozójából mindössze 15 (köztük takarítónők) elbocsátására kényszerült a legkisebb bér 40 ezer forintra történő emelése miatt.

Beszédes számokAz EU-s tagállamokban a minimálbér az átlagkeresetek 60 százalékát éri el, nálunk az idén megüti a 40 százalékot, ami a korábbi évek 30 százalékához képest vitathatatlan arányjavulás.

A Gazdasági Minisztérium számításai szerint emiatt 100 milliárd forint bérkiáramlási többlettel kell számolni az idén.

A kötelező minimálbér-emelés hatálya alá a KSH adatai szerint a 2,7 millió dolgozóból (az 5 fő alatt foglalkoztató vállalkozásokat nem sorolták ide) 665 700-an tartoznak, ebből 481 ezer a versenyszférából és 186 ezer a közszférából.

Akiket a legjobban sújt

A legválságosabb helyzetben a minimálbér szempontjából tehát a textil- és ruházati ipar van, ahol a foglalkoztatottak csaknem 49 százaléka keres a minimálbér alatt. Őket követik a fafeldolgozásban alkalmazottak 47 százalékos aránnyal, a szálloda és vendéglátás terén 43 százalék, az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók aránya 41 százalék, akárcsak a mezőgazdaságban. Az oktatásban az alkalmazottak 16 százaléka esik a kötelező minimálbér-emelés hatálya alá.

Munkaerő-többletköltségekNagyjából ennek megfelelően alakulnak a munkaerő-többletköltségek is: textilgyártás, ruházat terén 5,6%, fafeldolgozás 5,3%, szálláshely-vendéglátás 4,3%, mezőgazdaság 3,7%, bőrtermék, cipőgyártás 3,2%.

Országos átlagban e kalkuláció szerint 2,7% a munkaerőre fordítandó költségtöbblet.

Nem kicsi a főfoglalkozású egyéni vállalkozók közül érintettek száma sem, a 268 ezernek a 70 százaléka tartozik e körbe, azaz 187 600 embert érint a minimálbér-emelés – összegzi az adatokat az IPOSZ (Ipartestületek Országos Szövetsége). Felmérésük szerint a vállalkozók többsége nem tudja majd kigazdálkodni a többletköltségeket. Ehhez számításaik szerint e szférának átlagosan évi 1,4-1,8 millió forintos többletárbevételre lenne szüksége. Ahol mégiscsak az egyenes utat választják, ott az inflációt meghaladó, minimális áremelésre lehet számítani – legfőképp a javító-szerelő szolgáltatások terén.

Mit jelent ez az infláció tekintetében?

A Pénzügyminisztérium csak makroinflációs számításokat végzett a fenti adatok alapján, de a várható áremelkedésekre nem adott prognózist az egyes ágazatokra lebontva. Elsősorban azért, mert nem tudni, milyen túlélési technikákat alkalmaznak majd azok a vállalatok, amelyeket érint a minimálbér emelése. A PM-nek az a benyomása, hogy a cégek rövid távon gondolkodnak, és a belső inflációt legyőzve a belső tartalékokat élik fel. Ezért nem vállalkozott a minisztérium az infláció egyes ágazatokban jelentkező elemzésére.

Az áremelés minimális lesz e tekintetben: noha a munkaerő-többletköltség 2,7 százalék, a tb-járulék 2 százalékkal történő csökkentése következtében a bértömeg valójában csak 0,7 százalékkal emelkedik. Ennek az értéknek a makroszintre történő bekerülése a pénzromlást legfeljebb 0,1-0,3 százalékkal csúfíthatja (a GDP-n belül az ipari termelés 25 százalékos bérköltségeivel számolva). A 2001-es költségvetés készítésekor ezt az adatot figyelembe véve állapította meg a PM az idei évre vonatkozó 6-6,5 százalékos inflációs prognózist.

Mit mondanak a közgazdászok?

Köves András – Kopint Datorg

Karsai Gábor – GKI

Ágazati helyzet

Az élelmiszeripari ágazaton belül a sütőipar nem titkolt szándéka a minimálbér okozta tehernövekedés kompenzálása a fogyasztóra történő áthárítással, magyarán az árak emelésével. A pékek már az új év első napjaiban előrukkoltak a 20 százalékos áremeléssel, amelynek a felét a bértöbblet indokolja. Ám úgy gondolják, ennek nem kellene feltétlenül megjelennie a fogyasztói árban a viszonylag magas kiskereskedelmi árrés miatt. Egyébként az ágazaton belül őket sújtja legjobban a minimálbér-emelés.

A minimálbér-emelés hatása az inflációra 1A húsipar tervezett 10 százalékos áremelésében ez a tétel nem játszik szerepet. A tejiparban várható 12 százalékos drágulást elsősorban a szállítás és az energia drágulása okozza.

A szolgáltatóiparban a kiskereskedőket a multik diktálta árverseny is sújtja – összegez a KISOSZ (Kiskereskedők Országos Szövetsége) főtitkára, aki úgy tudja, zömében a ‘kiskapus’ megoldásokat választották a minimálbér emelése után, legjellemzőbb ezek közül az elbocsátás volt. A budapesti Nagycsarnokban állítólag már maguk a tulajdonosok állnak be a pult mögé, akik segítőtársnak a nagybácsit és az unokát veszik maguk mellé.

A kiskereskedők a túlélés reményében nem, ám a vendéglátósok minden bizonnyal át fognak hárítani némi terhet a fogyasztóra a többletköltségekből: rossz esetben fele-fele arányban. A mai számítások szerint a vendéglátásban 10-12 százalékos árnövekedésre lehet majd számítani tavaszra, amin belül a minimálbér-emelés 1-2 százalékot jelent. A kormány ezen lépésével egyébként megmérettetnek a vendéglősök, panziósok, borkimérők is, hiszen drága étterembe kevésbé jó minőségű étekért nemigen fognak betérni a vendégek.

Az országban dolgozó mintegy 10 ezer taxisból mindössze ezer lehet az alkalmazottak száma. A többiek egyéni vállalkozóként dolgoznak – akik a minimálbér emelkedése miatt valószínűleg nem fogják “felvenni” a fizetésüket saját cégük számlájáról. A taxitarifák emelése ezzel együtt már csak azért sem kizárt, merthogy bő játéktér kínálkozik a maximált és a most alkalmazott valós tarifa között. Az önkormányzatokkal közösen megállapított maximált díjnak (nappali 240 Ft/km, éjszakai 336 Ft/km) ma is csupán a feléért, kétharmadáért (120-140 forintért) fuvaroznak a taxisok – mondja a Taxisok Szövetségének elnöke.

A cikk elkészítésében közreműködtek: Pilisy Károly – Pénzügyminisztérium, Őry János – Gazdasági Minisztérium, Kellner Ferenc – Taxisok Szövetsége, Antalffy Gábor – KISOSZ főtitkára, Simsik Ágnes – IPOSZ, Medgyessy László – Beriv Kft, Szabó Enikő – Autonómok Szakszervezete, Köves András – Kopint-Datorg, Karsai Gábor – GKI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik