Belföld

FigyelőBarométer – december 14.

Megvan az új amerikai elnök (+3). Ambiciózusak az új miniszterek (+1). Zuhan a PC-k kereslete (-2). Emelkedik a FigyelőBarométer.

What is this, what is this? – Mi ez, mi ez? – kérdezte 5 héten keresztül Jay Leno, az NBC egyik legismertebb show-műsorának vezetője esti műsoraiban. Ezzel fejezte ki értetlenségét az amerikai elnökválasztás “eredménytelensége” miatt, és valljuk be, azért néha mi is jókat kuncogtunk a több mint egy hónap alatt a világ vezető országán. A komédiának – ahogy sokan hívták – azonban vége: Gore feladta a harcot, így az USA 43. elnöke ifjabb George Bush lesz. A november elejétől folyó történéseket igazán már senki sem értette, és az amerikaiak is meglehetősen elfásultak az események miatt – nem csoda, hiszen a téma úgy pattogott a különböző szintű bíróságok között, mint egy pingponglabda, naponta más és más eredményt hozva. Sem a tőzsde, sem a gazdaság nem örült azonban ennek a bizonytalanságnak, s ez az indexek gyengülésében szépen meg is mutatkozott. Az amerikai börzéknek pedig vezető szerepük van, így akit nem is érdekel a politika, csak a részvények világa, az is örülhet, bármelyik tőzsdén is kereskedik a világban. Különösen örvendetes, amit Bush ma hajnali beszédéből lehetett “kiolvasni”: az új elnök ugyanis nemzeti összefogást hirdetett, ennek jeléül várhatóan demokrata politikusok is szerepelnek majd a kormányban.

Markáns, az egészségügy érdekeit jobban érvényesítő ember – így jellemezte Gógl Árpád leköszönő egészségügyi miniszter utódját, Mikola Istvánt. Ennek igazolásaként az új jelölt meglehetősen ambiciózusan nyilatkozott a tegnapi nap folyamán. A kormányon belüli teljes offenzívára és érdekérvényesítésre valóban szüksége van a meglehetősen “beteges” állapotban lévő egészségügynek, így mi is örülhetünk az új miniszternek – hátha végre tényleg történik valami a szaktárcánál.

A másik új miniszterjelölt, Varga Mihály nem tervez ennyire radikális átalakításokat, de a pénzügyi tárcánál nincs is erre szükség. Jelzésértékűnek számít, hogy Varga tegnap a fontosabb feladatok közül az egészségügyi reformot emelte ki, megerősítve ezzel új minisztertársa célkitűzéseit. A másik fontos kérdés is olyan, ami sürget, az új értékpapírtörvény megalkotására nagy szüksége van a piacnak, remélhetőleg még a következő választások előtt elkészül. Az azonban némileg elgondolkodtató, amit Járai Zsigmond a kormányfőnek címzett levelében írt. A leköszönő pénzügyminiszter megemlíti, hogy meglehetősen nehezen viselte “azt a politikai nyomást”, ami rá nehezedett, és bár tudta, hogy ez vár rá, “ilyen mértékű politikai ellenállásra” nem számított. Reméljük, új munkahelyén, a Magyar Nemzeti Bank elnöki székében nyugodtabban dolgozhat majd márciustól – bár tegyük hozzá, ezt nem biztos, hogy garantálja a kormányfő mostani hozzáállása a jegybanki függetlenséghez.

Vészesen csökkentek a személyi számítógép eladások a világban, ami semmiképpen sem tekinthető kedvezőnek. Nemcsak a szektorban szereplő cégek romló eredménye miatt aggódunk, hanem amiatt is, hogy ez némiképp visszaveti az új gazdaság fejlődését és az információs társadalom koncepciójának további terjedését. A PC-k ugyanis nemcsak az üzleti szektorban fogynak kevésbé, a háztartások vásárlása is jelentősen visszaesett. Tegnap éppen az egyik legnagyobb és eddig mindig sikeres cég, a Compaq jelentette be, hogy mérsékelni kell mind az árbevételi, mind a profitra vonatkozó várakozásokat. A bejelentés hatására a cég részvényárfolyama 13 százalékot esett, jelenleg közel 50 százalékkal áll augusztusi csúcsa alatt. Reménykedünk azonban, hogy az eddigi sikeres vezető Michael Capellas ismét kisüt valami okosat, és az egyik legtekintélyesebb vezető cég magára talál. Ami talán az ismét megélénkülő PC-keresletnek lesz majd köszönhető.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik