Belföld

Mi folyik Nizzában?

Miközben a nizzai csúcsértekezlet központi épülete előtt több ezer rendőr könnygáz bombákat bevetve küzdött a tüntetőkkel, az Európai Unió vezetői odabent megkezdték a tárgyalásokat. Sorsdöntő menetről van szó, az EU kibővítésének időpontja múlik rajta.

A négy legfontosabb napirendi pont • Minősített többségi szavazás (QMV) kiterjesztése.

Jelenleg a döntések kétharmadát hozzák ilymódon, a csúcson ezt további 50 témával bővítenék ki.

A szavazatok újrasúlyozása. Melyik államnak milyen befolyása lesz az unió döntéseire. A nagyobb tagállamok több szavazatot követelnek, a kicsik ellenzik ezt.• Az Európai Bizottság létszámának csökkentése. A nagyoknak pillanatnyilag két bizottsági tagjuk, a kicsiknek egy. Az EU bővítésével a bizottság elvesztheti működőképességét, ezért a mostani rendszert át szeretnék alakítani. A kisebb tagállamok tartanak attól, hogy kiszorulhatnak a bizottságból.

Megerősített együttműködés. A tagállamok egy része bizonyos – védelemi, biztonsági és külpolitikai – kérdésekben szorosabb uniót alakíthatna ki, míg mások nagyobb autónomiával rendelkezhetnének.

Az első három kérdésben nincs egyetértés, az utolsót illetően két táborban csoportosultak az álláspontok.

A tüntető tömeg is érezhette ezt, mert a korábbi békés demonstrációt valóságos csata váltotta föl. Az összecsapásra a rendbontók is jól felkészültek, többen gázálarcot is vettek magukra, így a rendőrök könnygáz bombáival is könnyen felvették a harcot. A helyzet odáig fajult, hogy a konferencia szomszédságában egy bankot is felgyújtottak, a lángokat a tűzoltóknak szerencsére időben sikerült elfojtani. A küzdelem mérlege: húsz rendőr megsérült, a felforgatók közül pedig hetet letartóztattak.

Az utcai rendbontásokkal kapcsolatban Lionel Jospin miniszterelnök hangsúlyozta, hogy míg a szerdai tüntetésen 60 ezer szakszervezeti aktivista békés, fegyelmezett módon követelt szociálisabb Európát, addig csütörtökön a már Seattleből és Prágából ismert radikálisok, az antiglobalisták kemény magjának csoportjai léptek föl.

A tagországok vezetői nem állnak könnyű feladat előtt. Négy nap alatt kellene olyan kérdésekben megegyezniük, melyekről már több mint 300 órát tárgyaltak. Ráadásul olyannyira rosszul állnak, hogy a legfontosabb témákban még a megoldások körvonalai sem látszanak. Pedig az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi szerint a csatlakozásra várakozó országok is egyre türelmetlenebbek. Erre emlékeztetett Jacques Chirac is, aki az unió kibővítésére a demokratikus Európa álmának beteljesedéseként tekint.

Szavazatok a Miniszteri TanácsbanNAGYOK:

• Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország: 10

• Spanyolország: 8

KICSIK:

• Belgium, Hollandia, Portugália, Görögország: 5

• Svédország, Ausztria: 4

• Finnország, Dánia, Írország:3

• Luxemburg: 2

Minősített többségi szavazás (Qualified majority voting – QMV)

a döntések kétharmadát úgy hozzák, hogy egy vagy több nagy tagállam leszavazható abban az esetben, ha az öt nagy közül akárcsak egy is az egységesen fellépő kisállamok oldalára áll.

Nemzeti érdekek

Az értekezlet célja, hogy az EU intézményeit és szavazási rendszerét úgy alakítsa át, hogy az a mostani 15 helyett 27 taggal is hatékonyan működjön. Egyes országok azonban attól tartanak, hogy érdekeik a hatékony döntéshozással sérülhetnek. Példának okáért, Nagy Britannia úgy érzi az adózási kérdésekben meglévő vétó joga veszélyben van. Az Európai Bizottság mérete szintén vita forrása lehet. Jelenleg ugyanis mind a 15 tagállam részt vesz az unió döntés hozó szervében, újabb országok felvételével azonban ormótlanná válhat.

Francia-német küzdelem

A szavazatok újrasúlyozása ugyancsak próbára teszi a résztvevőket. Németország, 82 milliós népességével mindenkinél több szavazatot akar, ami persze egyik tagországnak sincs ínyére, de a “történelmi paritásra” apelláló franciáknak különösképpen nem. A végső siker érdekében a francia és német elképzeléseknek mindenféleképpen közelednie kellene egymáshoz, mivel az uniós történelemben eddig is ők voltak a fejlődés motorjai.

A tárgyalások kiterjednek a “kétsebességű Európa” gondolatának megvitatására is. Az ötlet szerint az integrációt jobban óhajtó államok egyes területeken szorosabbra fűznék kapcsolataikat, míg az ebből kimaradók megőrizhetnék autonómiájukat. Ebben talán döntésre is jutnak.

A Chartát már aláírtákAz Európai Unió állam- és kormányfői elfogadták az alapvető jogok európai chartáját. Ez bár a tagokra nézve kötelező erővel nem bír, az euroszkeptikus országok – Britanniával az élen – mégis ellenezték, mivel félnek, hogy egy későbbi európai “szuperállam” alkotmánya lehet. A demonstrációt szervező szakszervezetek szerint a dokumentum túlságosan általánosan kezeli a szociális jogokat. A sztrájkjog például nem szerepel az alapvető szabadságjogok között, és nem tartalmazza a charta a munkabeszüntetések nemzetközivé szélesítésének a jogát sem.

Megegyezésre buzdítanak

Az elmúlt néhány napban az EU vezetői azt az üzenetet fogalmazták meg, hogy a megegyezés mellett vannak. “Ellenfeleink tudják, hogy olyan közösséggel állnak szemben, ahol mindenkinek vétó joga van, és a lehetőség kínálkozik riválisainknak: egymás ellen kijátszhatnak bennünket.”-hívta föl a figyelmet Romano Prodi, az EU Bizottságának elnöke egy brit lap, a The Guardian hasábjain.

Akárhogy is legyen, a tárgyalások vasárnapig tartanak. A politikusok kénytelenek lesznek olyan döntéseket hozni, ami az unió terjeszkedési tervének nem szab gátat. De ezalatt figyelniük kell arra is, hogy a választók bizalmát megőrizve a nemzeti érdekeket is képviseljék.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik