Hugh Grant filmjeit legalább annyian szeretik, mint ahányan nem, de talán itt az alkalom, hogy azok is jegyet váltsanak, akik egyébként kétkedéssel fogadnák az új alkotást.
Az esetlen és egyúttal vicces Mickey Felgate (Hugh Grant) a történet szerint ezúttal egy nagyhatalmú amerikai gengsztercsaládba akar beházasodni, de kezdetben mit sem sejt a dolgok hátteréről. A számtalan elrontott közös program után a lány visszalép a házasságtól, de ezt Mickey nem hagyja annyiban, és elmegy a lány apjához (James Caan), aki Mickey legnagyobb meglepetésére kitörő örömmel fogadja, és teljesen egyetért a fiatalember házassági terveivel. A lány (Jeanne Tripplehorn) aztán elárulja, mennyi kötelezettséggel jár, ha ő is a család tagjává válik, és mi vár rá, ha belemegy a játékba. Mickey azonban az ő kedvéért elhatározza, hogy beletanul a “gengszterkedésbe”. Angolosan sármos, vicces stílusának, valamint elvetemültnek szánt tetteinek keveredéséből alakulnak ki a humoros helyzetek.
A 98 perces mozi tökéletes összefonása a Hugh Granttől már megszokott romantikus vígjátékoknak és a rendező, Kelly Makin által készített maffia-vígjátékoknak. Minden szereplő a maga egyedi, de egységesen komikusan komoly egyéniségével tűnik ki a többi közül, és akik látták a már kultuszfilmmé vált Keresztapa című filmet, James Caant megszokott szerepében találják. A forgatókönyvre pedig azért nem lehet panasz, mert a hollywoodi sztorik szokásos elemeit magába foglalva teljesen absztrakt, komikus helyzetet alakít ki, ami a humorosság mellett kellő teret enged a színészek egyéni játékstílusának.
