Belföld

Cégautók adózása

Nem könnyű eligazodni a cég tulajdonában lévő autókra vonatkozó adójogszabályok között. Az egyik legnagyobb biztosítónál is megjelentek az adónyomozók: arra gyanakodtak, hogy szabálytalanul számolták el a vállalati kölcsönöket és a cégautók költségeit.

A cégautók költségelszámolását nem túl gyakran ellenőrzi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), az elmúlt években nem is került a kiemelt témák közé. Persze, a közérdekű bejelentésekre azért reagál a hatóság, miként a bevezetőben említett esetben is történt.

Cégautók adózása 1Szabályok

A cég tulajdonában lévő autókhoz kapcsolódva – több feltétel függvényében – különböző szabályokat kell alkalmazni. A kiindulópont az szja-törvény, amely természetbeni juttatásnak minősíti a kifizető tulajdonában lévő személygépkocsi magáncélú használatát.

A magáncélú használat értelmezése persze nem egyszerű. A jogalkalmazók szerint azt jelenti, hogy a dolgozó az autót állandó vagy eseti jelleggel személyes céljaira is használja – például munkába jár vele.

Az APEH egy esetleges ellenőrzés során többnyire nem “kötekszik”, ha az autót munkaidőn kívül bizonyíthatón a cég székhelyén, telephelyén tárolják. Ha viszont “véletlenül” az alkalmazott lakhelye mellett bérelnek neki garázst, az már több mint gyanús. Ugyanakkor nem feltétlenül valósul meg a magáncélú használat abban az esetben, ha a vállalkozás székhelye és a vezető lakcíme azonos.

Cégautók adózása 2Vitatott esetek

A viták persze igen gyakoriak. Az útnyilvántartás, a menetlevél sok mindent elbír, az adózó által elmondottak ellenkezőjét pedig az adóhatóságnak kell bizonyítania. Az útnyilvántartást azonban csak akkor fogadják el, ha megfelel az szja-törvényben meghatározott feltételeknek: vagyis pontosan rögzíti többek között az utazás időpontját, célját, a felkeresett üzleti partnerek nevét, a közforgalmú úton megtett kilométerek számát.

Mi a helyzet az áfá-val?A cégautót üzemeltető társaságok áfa-terepre tévedve egyértelműen rosszul járnak. A költségekre rakódó áthárított áfából ugyanis egyetlen fillér sem igényelhető vissza, ha a gépkocsit nemcsak az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez használják. Az ellenőrzések során ennek vizsgálatára nagy hangsúlyt helyeznek. Ütközött már olyan esetbe a hatóság, amikor egy cégautóadót szorgalmasan fizető vállalat, elromlott gépkocsiját helyrehozatva, a javítási költség áfáját levonható adóként állította be; az ellenőrök emiatt adóhiányt állapítottak meg. Az APEH egyébként még olyankor sem engedi levonni az áfát, ha korábban bármilyen rövid ideig magáncélra is használták a cégnél az autót, és csak később állították kizárólag üzleti szolgálatba. A költségek áfája az adószakemberek szerint a kizárólagos céghasználat mellett csak akkor érvényesíthető, ha a használó megfizeti a cégnek az szja-törvényben meghatározott, magánhasználatra jutó költségeket, a társaság pedig ennek a piaci értéke után befizeti a költségvetésbe az áfát.

Magánhasználat

Amennyiben a cégautót magánhasználatra is igénybe veszik, a kifizetőnek havonta “cégautó adója” jogcímen a gépkocsi beszerzési árától és a beszerzés óta eltelt időtől függően 1,5 ezer és 40 ezer forint közötti szja-t kell fizetnie, amelyet 1999 óta megfejel a 25 százalékos egészségügyi hozzájárulás is.

Az adóhatósági ellenőrzések szerint nagyon gyakori, hogy nem fizetik meg ezt az adófajtát. Akadt például olyan cég, ahol tíz autót béreltek, de kettőnél “megfeledkeztek” e kötelességükről. Máshol 3 hétre kivonták a személygépkocsit a forgalomból, s az erre eső adót megspórolták, holott a törvény szerint egy hónapnál rövidebb ideig tartó “leállás” esetén erre nem lett volna joguk.

Ugyanakkor az szja és az egészségügyi hozzájárulás lerovásával a cégautóval kapcsolatos költségek elszámolásában lényegében szabad a pálya: minden költségét feltüntetheti a társaság. Igaz, a 6 millió forintnál drágább autók javítási, karbantartási költségének, biztosítási díjának – kivéve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díját – és a terv szerinti értékcsökkenési leírásának a törvényben meghatározott hányada 1997 óta adóalapot növelő tétel.

E korlát alól több cégnél úgy próbáltak kibújni, hogy megvették 5 millió forintos alapáron az autót, majd hasonló összegben extrákat szereltettek fel. Ezért aztán jövő januárjától növelni kell az adóalapot a költségek egy részével akkor is, ha a bekerülési (beszerzési) érték az üzembe helyezést követően emelkedik 6 millió forint fölé.

A cikk elkészítésében Gódor Sándorné, az APEH osztályvezetője volt segítségünkre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik