Zsebtitkok: mennyit keresnek a számvitel ismerői?

A könyvelők nemcsak a könyökvédőket vették le: megváltozott a szakma egésze. A nagyvállalatok számviteli, pénzügyi osztályain a középfokú végzettségű kezdőnek kizárólag adminisztratív feladatok jutnak, s ennek megfelelő a bérezés is. Havi 50-70 ezer bruttó már jó fizetésnek mondható, s ha valamilyen formában nem képezi tovább magát az illető, nemcsak megreked ezen a szinten, ráadásul még az állását is féltheti.

A továbblépés alapfeltétele a Pénzügyi és Számviteli Főiskola diplomája; ez mérlegképes könyvelői végzettséget ad, amely azonban megszerezhető bizonyos gyakorlati idővel és tanfolyammal is. Ha megvan, már 120-150 ezer forintot tehet havonta zsebre az alkalmazott.

Könyvvizsgálói, auditori jogosítványhoz a közgazdász, pénzügyes diploma mellé rendkívül szigorú vizsga szükséges, e körben azonban már általában önálló társaságot alapít a könyvvizsgáló, s díjazása attól függ, milyen munkát képes megszerezni.

Könyvelő cégeknél…

A kis- és középvállalkozásoknál már évek óta nincs saját számviteli, könyvelési részleg, a feladatot az erre szakosodott cégek látják el. Az ilyen jellegű önálló vállalkozás két módon lehet eredményes: vagy sok, de igénytelen munkát vállal – ez akár 150-200 társaság könyvvitelét jelenti – vagy sikerül egy-két nagyobb vállalkozást “megcsípnie”.

Egy kezdő könyvelő magáncégnél legfeljebb havi 70 ezer nettót tud összeszedni, még akkor is, ha maga a cégtulajdonos. Egy menő társaságnál elérheti a tiszta jövedelem a havi 200-300 ezer forintot is.

Az auditorok viszont ennél is jobban keresnek. Nehéz itt havi vagy éves átlagot számolni, mert az auditorok díja a vizsgált cég nagyságától, forgalmától is függ.

A cégek – főképpen a kisebbek – egyelőre az olcsó könyvelőt keresik. Nem elég azonban, ha csak a számlákat, belégeket iktatja, figyelnie kell a cég likviditását, a törvényből adódó lehetőségeket. Ehhez viszont naprakészen ismernie kell a jogszabályokat: az évente egyszer elfogadott adózási törvény mellett ugyanis rendkívül sok rendelet, szabály vonatkozik a cégekre, tevékenységi körtől, sőt telephelytől függően.

Egy jó könyvelőnek tudnia kell, hogy a cégnek mi éri meg, milyen társasági formát válasszon, melyik adókörbe jelentkezzen be, s honnan, milyen támogatást kaphat működéséhez, milyen kedvezményeket vehet igénybe. Törekedni kell arra, hogy könyvelőre bízott cég pénzügyei is legyenek rendben, ne csak a könyvelése. Ebben a munkában az a szép – és persze nehéz is, – hogy meg kell találni azt a keskeny ösvényt, amelyen haladva a törvény sem sérül, ám a cég is jól jár.

Bankoknál, biztosítóknál…

Számviteli szakembereket a közigazgatáson kívül, ahol a köztisztviselői törvényben meghatározott javadalmazás jár, a bankok és a biztosítótársaságok alkalmaznak. Középfokú végzettséggel – közgazdasági szakközépiskolával – egyre nehezebb e szektorban elhelyezkedni. Gyakran még a pénztárakban, ügyféltérben ülőktől is diplomát kér a pénzintézet.

Középfokú végzettséggel 80-100 ezer forint bruttót kaphat a kezdő, de maradásának feltétele, hogy elvégezzen legalább egy tanfolyamot, amelyen a banküzemviteli szabályokkal ismerkedik meg – tudtuk meg az OTP Bank Rt.-nél. E kurzusokat a bankok vagy saját berken belül, vagy egy-egy főiskolával összefogva szervezik, s folyamatos a kötelező továbbképzés is. Ennek elvégzése után viszont nem bankár, hanem bankos lesz az illető.

A közhiedelemmel ellentétben az alsóbb szinteken a bankosok nem keresnek kiugróan jól: csoportvezető – kisbanknál osztályvezető – sem vihet haza 200-250 ezer forintnál többet havonta, az egyéb juttatások pedig kimerülnek az étkezési és közlekedési hozzájárulás adómentes mértékében. A jövedelmek az üzletágvezetői, igazgatói, vezérigazgatói szinteken ugranak meg jelentősen, vagy egy-egy speciális szakterület – tresaury, informatikus – alkalmazottait fizetik ennél jóval bőkezűbben.

A cikk elkészítéséhez Forgó Zsuzsa, az Arculat Stúdió Kft. ügyvezető igazgatója nyújtott segítséget.