Sokáig védte a burok, de néhány éven belül a Magyar Postának is szembe kell néznie a versenypiaci kihívásokkal. Illúziói nem nagyon lehetnek, hiszen néhány klasszikus szolgáltatás esetében már évekkel ezelőtt megízlelhette, milyen is a monopol helyzet megszűnése utáni piaci verseny.
Az elmúlt években lezajlott személycserék után is a helyükön maradt postai vezetők gyanítják: a pénzszállítás, a gyorsposta szolgáltatás, a csomagszolgálat területén tapasztalt kellemetlenségek eltörpülnek ahhoz képest, ami az uniós versenytársak magyarországi megjelenése után várható.
VezetőváltásokLátszólag új fejezetet nyitott a kormány 1998-ban, amikor a társaságot 1990-től irányító Doros Béla
vezérigazgatónak távoznia kellett posztjáról. Katona Kálmán miniszter az irányítást Krupanics Sándorra, a Hírközlési Főfelügyelet korábbi elnökére bízta, ám tavaly ősszel neki is mennie kellett. Hogy miért, azt máig csak találgatják. Mindenesetre hivatali ideje alatt a posta menedzsmentje nagyrészt kicserélődött, s a vállalat 10 százaléknyi tulajdonrészt szerzett a Vodafone magyarországi vállalkozását irányító VRAM Rt.-ben. A szakértők úgy vélik, Krupanics távozásában szerepe volt annak is, hogy az elnök-vezérigazgató neve szerepelt a Postabank úgynevezett VIP-listáján. Mások azt mondják, egyes üzleteit kormányzati körökben megkérdőjelezték. Meglehet, nem ok nélkül.
Arra ugyanis utódja, a hírek szerint Orbán Viktor javaslatára kinevezett Varjú Tamás vezérigazgató sem tudott elfogadható magyarázatot adni, miért fizetett ki vállalata 2 milliárd forintot szakértői munkákért.
A személycserék sorozata ezzel még nem zárult le. A kormány májusi átalakítása során megcsonkított infrasrukturális tárca élére kinevezett Nógrádi László közlekedési és vízügyi miniszter hamar jelezte a posta vezetésével kapcsolatos elégedetlenségét. Nem tudni, Varjú miért nem felelt meg az új miniszter “kényes ízlésének”, elemzők azonban úgy vélik: a vele kapcsolatos kifogások mögött valójában a posta informatikai fejlesztéseivel kapcsolatos beruházásokért versengő multinacionális cégek lobbiharca húzódik meg. A mintegy 7 milliárd forintos fejlesztési megbízás elnyeréséért a hírek szerint legalább két nagy rendszerszállító kész ringbe szállni.
Varjú felmentésére ezzel együtt egészen mostanáig nem került sor. Kirúgásáról Nógrádi László csak azt követően “döntött”, hogy két halálos áldozatot követelő közlekedési balesete után – állítólag lelkiismerete szavára hallgatva, mások szerint a miniszterelnök utasítására – maga is lemondott miniszteri tisztéről. A közlekedési tárcához közeli forrásból származó információk alapján azonban a posta vezérigazgatójának november 21-ei felmentése valójában nem a távozóban lévő miniszter ötlete volt. Erre utal az is, hogy a most kinevezett Kalmár István állítólag már hónapokkal ezelőtt jelezte: szívesen elvállalná a Magyar Posta irányítását. Az pedig nem titok, hogy Kalmár részt vett a Miniszterelnöki Hivatalban felállított Informatikai Kormánybiztosság megalakításában. Támogatta, hogy az egyebek mellett a posta szakmai és szabályozói felügyeletét is ellátó szervezet élére Sík Zoltánt nevezzék ki informatikai kormánybiztosnak. Kalmár egyébként 1999-től a Simicska Lajos által irányított Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal informatikai elnökhelyettese volt. Május óta a Magyar Posta felügyelőbizottságának elnöki tisztét látja el, s egyidejűleg miniszterelnöki főtanácsadóként is tevékenykedik.
Hangsúly a személyi kérdéseken?
A posta tulajdonosa a magyar állam, a nevében eljáró illetékesek azonban a jelek szerint még nem tudták eldönteni, mit is kezdjenek a második legnagyobb létszámú, jelenleg 43 ezer embernek munkát adó vállalattal.
Egyelőre kérdéses, milyen változást hoznak a posta életében az 1998-tól tartó sorozatos vezetőcserék. Úgy tűnik: a kormányzat a társasággal kapcsolatos személyi változtatásoknak pillanatnyilag nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint a stratégiai kérdéseknek. A szakértők szerint csak találgatni lehet, hogy a tulajdonos a jelenlegihez hasonló létszámú, foglalkoztatáspolitikai szempontból fontos, szociális postát akar-e fenntartani, vagy a piaci verseny feltételeinek is megfelelni tudó társaságot igyekszik kialakítani. Mindenesetre a döntést már nem lehet sokáig halogatni.
A feszültségek egyik forrása: a bérfejlesztés
A postán belüli feszültségeket mutatja, hogy a postások bérfejlesztési igényeinek jobbára tárgyalásos úton érvényt szerezni próbáló szakmai érdekvédelmi szervezetek tüntetést szerveztek követeléseik nyomatékosabbá tételére. A szakszervezetek úgy vélik: a kormány által prognosztizáltnál nagyobb infláció miatt az erre az évre áprilisban megajánlott 8,5 százalékos keresetnövekedés mellett is reálkereset-csökkenést kell elviselniük a postásoknak. Éppen ezért az idén még további 4 százalékos bérfejlesztést akarnak elérni.
Az eddigi egyeztetéseken azonban kiderült, ennek finanszírozására a Magyar Posta saját forrásaiból nem képes. Az áprilisban megajánlott keresetfejlesztésen felül beígért 1 százalékos alapbéremelésre is csak jutalomelvonásokkal tud fedezetet teremteni.
Kormányzati lépéskényszer
A kormányzat mindenképpen lépéskényszerben van a postával kapcsolatban. Bármit is lép azonban a tulajdonos, fel kell készülnie a munkavállalói érdekérvényesítési törekvések kezelésére. Ezeket hiba lenne lebecsülni. Néhány központi nagyposta leállása naponta több millió forintos kárt okozhat a vállalatnak. A több mint 3200 egységből álló teljes hálózat leállása pedig valamennyi gazdálkodó szervezet számára súlyos károkkal járhat.
Ezzel együtt egyelőre nincs jele, hogy a kormányzat komolyan foglalkozna a posta átalakításával. Bizonyosnak látszik, hogy a társaság tulajdonosi jogainak gyakorlása a közlekedési tárcától hamarosan az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-hez kerül. A szabályozói, szakmai felügyelet ugyanakkor a Miniszterelnöki Hivatal égisze alatt működő Informatikai Kormánybiztosságnál marad.
Ezzel az illetékesek a posta tulajdonosi és szabályozói irányításának különválasztásával kapcsolatos uniós elvárásoknak próbálnak megfelelni. Mindezt kérdésessé teszi azonban, hogy mindkét irányító szervezet a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozik.
