A hír
” Az Egis Rt.-nél soha nem volt olyan törekvés, hogy a cég illegális szoftvereket alkalmazzon, és a vezetés cselekedetei folyamatosan arra irányultak, hogy ilyen ne is fordulhasson elő” – közölte Menthy Mariann, az Egis Rt. kommunikációs osztályának vezetője. A társasághoz közel álló források egyébként közvetve megerősítették a rendőrségi kutatás tényét. A Business Software Alliance Magyarország (BS A), vagyis a szoftverrendőrség tájékoztatása pedig arról tanúskodik, hogy találtak is valamit, hiszen büntetőeljárás indult ismeretlen tettes ellen szerzői jog megsértésének alapos gyanúja miatt.
A szerzői jogról szóló törvény módosítása alapján a BSA bárkit felszólíthat, hogy mutassa be az általa használt szoftverek licencét. Ha a papírok nincsenek rendben, a BSA ügyvédje első lépésként kártérítés – azaz a licencek utólagos – megfizetését ajánlja fel. Ha az illető társaság elutasítja az ajánlatot, a sikertelen egyezkedést polgári per, sőt az eset súlyától függően büntetőeljárás követheti.
Kalózperek
Az eddigi magyarországi perek főleg az illegális szoftvereket terjesztők ellen irányultak.A legsúlyosabb ítéletet egy tatabányai esetben mondta ki a bíróság: egy kft. két alkalmazottjára egyéves, illetve nyolc hónapos felfüggesztett szabadságvesztést róttak ki, miután a lopással a cég összesen mintegy 7,5 millió forint kárt okozott a programok tulajdonosainak. A vállalkozás véletlenül, egy ügyvéd lakásán lefolytatott házkutatás során akadt horogra, a nyomozás során kiderült, hogy az illegális programokat telepítő cég nem csupán az ügyvéd számítógépét látta el fekete szoftverekkel, hanem több környékbeli közintézmény, jó nevű társaság számítógépparkját is.
Nem menekülnek azonban a “mezei” felhasználók sem. Volt már olyan eset is, amelyben a vádlottak többsége nem haszonszerzésre, hanem saját célra használta a programokat. A “pécsi 91-ek ügyében” a számítógépezők többsége egyszerű felhasználó volt.
Adatok
Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint tavaly összesen 1121 esetben tett a rendőrség vádemelési javaslatot szoftvereket jogosulatlanul forgalmazók vagy használók ellen. A számok azonban valószínűleg köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. A BSA felmérései szerint ugyanis míg Európában 34 százalék az illegális szoftverfelhasználás aránya, addig Magyarországon 52 százalék. A mintegy 140 millió dollár értékűre becsült legális piac mellett a feketekereskedelem tavaly 38 millió dolláros forgalmat ért el. Az illegális szoftverpiac arányát egyébként úgy térképezik fel, hogy összevetik az eladott számítógépek mennyiségét az azok működtetéséhez minimálisan szükséges (átlagosan 2,5) szoftver eladási statisztikájával.
A jog egyértelmű
A számítógépes társadalom korábban többször sérelmezte, hogy nemcsak a kereskedőket, hanem a felhasználókat is a vádlottak padjára ültetik. Érvelésük szerint furcsa, hogy a filmeket otthon lehet videóra rögzíteni és akár több százszor is megnézni, sőt még a szomszédnak is kölcsönadni, pedig ez ugyanúgy a szerzői jogi törvény alá tartozna, mint a szoftver. A szoftverlobbi azonban nem fogadta el, hogy a szoftver az úgynevezett szabad felhasználás körébe tartozzék. A vitát az új szerzői jogi törvény döntötte el, a szabad felhasználást illetően ugyanis a szoftver nem ugyanabba a kategóriába van sorolva, mint a film, tehát saját célra, otthoni felhasználásra sem lehet lemásolni – a videóval ellentétben.
