Belföld

A Figyelő címlapján: Elmarad a Mikulás-rally a tőzsdén?

Kész csoda lenne, ha még az idén megérkezne az igazi hossz a magyar részvénypiacra - vélekednek az elemzők. Szerintük a legjobb esetben is csak januárban várható megugrás, s a tavalyinál akkor is mindenképpen kisebb. Reménykedni csak abban lehet, hogy 1999-ben is szinte egyik hétről a másikra vett 180 fokos fordulatot a tőzsdeindex menetelése.

Önnek mi a véleménye?Mondja el a Kávéházban:

>> Mélyponton a Bux: 7110

>> Reggeli tőzsde

Ha valamikor, akkor az év végén érdemes részvényeket venni – szól az egyik közkeletű befektetői babona. Visszatekintve a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) nagykorúvá válása, azaz 1996 óta eltelt évekre, ezt valóban megerősítik a statisztikák. Az idei év azonban nagy valószínűséggel kivételként vonul majd be az ilyen kimutatásokba, legalábbis a Figyelő által megkérdezett hazai elemzők egyelőre nyomát sem látják annak, hogy most is beindulna az úgynevezett Mikulás-rally.

A Mikulás-rally esélyeiHét érv mellette:



• A Moody’s felminősítése vagy a Morgan Stanley indexkosár változása nyomán új befektetők jelenhetnek meg.

• December és január a portfoliók nagyarányú átrendezésének ideje.

• Az amerikai választási patthelyzet nagy eséllyel gyorsan megszűnik, a profitkilátások is javulhatnak.

• Magyar cégek jó híreket produkálhatnak (Postabank-privatizáció, gyógyszerár-megegyezések, Matáv-akvizíció és hasonlók).

• A magyar piac ma fundamentálisan olcsó.

• A tőzsde és egyes kibocsátók road-show-ja is javíthat a helyzeten.

• Technikai szempontból mélyponton van a BUX, a “nagykönyv” (és a babona) szerint emelkednie kellene.

Tíz érv ellene:

• A nemzetközi tőzsdei hangulat nyomott (amerikai lassulás és választások, telekom bessz).

• Nem maradt húzópapír idehaza: a Mol, a Matáv, a gyógyszercégek, sőt az OTP háza táján egyaránt akadnak negatív hírek.

• Gyengül a hazai cégek teljesítménye, lassul a növekedési dinamika.

• Nincsenek új, pozitív hírek, új részvények.

• Komoly elszívó hatást fejt ki az orosz, a görög és a török részvénypiac, de Amerikába is mind több pénz áramlik.

• Drasztikusan visszaesett a hazai részvényforgalom, nőttek a vásárlás kockázatai.

• Mind bizonytalanabb az uniós csatlakozás időpontja.

• Romló inflációs mutató.

• A szakértők is inkább szkeptikusak, ami önbeteljesítő jóslattá válhat.

• November végén még nyoma sincs az élénkülésnek (negatív forgalmi rekordok, alacsony BUX-érték).

“Az amerikai tőzsdék hangulata meglehetősen negatív, sőt a Dow Jones index egész évben szűk sávban mozgott” – magyarázza Spencer Jakab, a CSFB londoni elemzője. Szerinte a magyar piac ellen dolgozik az is, hogy az amerikai elnökválasztási huzavona miatt kivárnak a befektetők.

Fejlődők rossz éve

Hozzá kell mindjárt tenni, korántsem kizárólag a honi piacot érintő jelenséggel állunk szemben, a 2000. év ugyanis kifejezetten nem kedvezett a Magyarországhoz hasonló fejlődő piacoknak (emerging markets). A tavaly sztárolt két tőzsde, a görög és a török szintén mínuszban van, dollárban számolva az előbbi 50, az utóbbi 41 százalékkal. Ehhez képest a BUX “csak” 31 százalékkal marad el az év eleji nyitó értékétől.

Schweininger Károly, a Német Befektetési Rt. munkatársa számítása szerint néhány ázsiai tőzsdét leszámítva az idén szinte mindenhol negatív a meghatározó részvényindexek dollárban kifejezett mozgása. Európa keleti felén, ha lehet, még szomorúbb a kép, hiszen amíg például a Dow Jones vagy az S&P csupán tizedével értékelődött le, addig a közép- és kelet-európai részvénypiacok a dollárban számított lista legalsó harmadába kerültek. Budapest egyelőre a régió legrosszabb piaca, s a dollárban kifejezett értékéből az év során mostanra mintegy 30 százalékot elvesztő BUX a “világranglistán” is meglehetősen hátra került, teljesítménye a 12. legrosszabb. A régió többi fontos országa sem szerepelt jól, Csehországban 17, Lengyelországban pedig 19 százalékkal értékelődtek le a részvények.

A Figyelő címlapján: Elmarad a Mikulás-rally a tőzsdén? 1Hogy az idei “kisiklást” legalább egy jó hajrával sikerüljön a befektetők számára elviselhetővé tenni, ahhoz alapfeltétel lenne az amerikai piac megnyugvása. Spencer Jakab szerint bizakodásra adhat okot ebből a szempontból, hogy az amerikai részvényalapok készpénzállománya rendkívül magas, márpedig az nem mutat jól az év végi mérlegekben. Ezzel cseng egybe Németh Zoltánnak, az OTP Értékpapír Rt. vezető elemzőjének a véleménye: amennyiben sikerül karácsony előtt tisztázni, hogy valójában ki is nyerte az amerikai elnökválasztást, akkor a fejlett piacokra is “visszatérhet az élet”, ami végső soron lökést adhat a magyarországi tőzsdei folyamatoknak is.

Persze a fentiekhez a szakemberek gyorsan hozzáteszik: az amerikai tőzsdék bukdácsolásának fő oka sokkal inkább az, hogy a jegybank szerepét ellátó Fed az év elején “rátaposott a fékre”, így azóta csökken a tengerentúli GDP-növekedés üteme, amit a nyáron és az ősszel egy nagyobb profitcsökkenési hullám követett az ottani cégek körében. (Sorra jönnek ki ott is a tervezettnél szerényebb eredményeket előrevetítő gyorsjelentések.) Így az amerikai piac magára találásának alapfeltétele lenne, hogy elapadjanak az ilyen tartalmú negatív hírek – erre egyébként, már csupán a karácsony közeledte miatt is, megvan a remény.

Schweininger Károly szerint az amerikai eseményekkel párhuzamosan a feltörekvő piacok kockázati prémiuma is megnőtt, ám a tőzsde agóniája ma csak részben írható a megnövekedett kockázat számlájára. Az 1997-ben, 1998-ban és tavaly is megtapasztalt tőzsdei felfutás idején ugyanis a magas eredményvárakozások tették igazán vonzóvá a hazai részvényeket, ma azonban ebből a szempontból is rosszabb a helyzet.

Így nem véletlen, hogy a feltörekvő piacokon aktív befektetők, a görög, török, még inkább az újjáéledő orosz piacra koncentrálnak. Egyfajta elszívó hatás érvényesül: a nagybefektetők az izgalmasabb, ígéretesebb orosz piacra viszik a pénzüket. Londonban, az ottani befektetőkkel beszélgetve alig kerül szóba Magyarország.

Persze a múlt év végi hossz is szinte egyik hétről a másikra érkezett meg Budapestre, így sok befektető az idén is reménykedik. “Csakhogy egy évvel ezelőtt sokkal biztatóbb volt a hangulat” – idézi fel Schenk Tamás, a ConCorde elemzője. Nemcsak a feltörekvő piacok megítélése volt jobb, de például a magyar éltanuló, a Matáv nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredménynövekedést tudott felmutatni. Ezzel szemben a távközlési társaság idei profitbővülése már csupán egy számjegyű.

Schenk szerint fordulatot csak az hozhatna, ha a pozitív céghírek kerülnének túlsúlyba. Ilyen lehet a közeljövőben véleménye szerint, ha az OTP kedvező feltételekkel szerezheti meg a Postabankot, illetve ha a Matávnak sikerül megvalósítania akvizíciós terveit. Szintén nagy jelentőségű eseménynek ígérkezik a telekommunikációs társaság gazdálkodásában a tarifarendszer év elején esedékes átalakítása, illetve az összekapcsolási díjak módosítása.

A Figyelő címlapján: Elmarad a Mikulás-rally a tőzsdén? 2Meglepetés nélkül

Réthy Róbert, a CA IB elemzője arra emlékeztet, hogy 1999 őszén jelentősek voltak ugyan az aggodalmak az Y2K, azaz a számítógépek dátumváltás megkövetelte átállása miatt, de december elejétől már oldódtak ezek a félelmek. Ráadásul akkor a korábbi várakozásoknál jobban alakultak a magyar makrogazdasági adatok is. Réthy szerint ugyan a részvények alulértékeltsége lehetővé tenne komolyabb emelkedést, de ezt veszélyeztethetik a jövő évi inflációs kilátások. Pozitív irányú meglepetés pedig nem várható a közeljövőben. Miközben a külföldi intézményi befektetőkről köztudott, hogy elsősorban az adott ország gazdasági állapota alapján döntenek a részvénybefektetésekről. A legfőbb kérdés Réthy szerint most az infláció alakulása, márpedig az idei áremelkedés ütemét a kormány jócskán alábecsülte, ezért a jövő évi – sokak szerint szintén irreálisan alacsonyra beállított – számokról is nehéz meggyőzni az elemzőket, ráadásul a köztisztviselői bérek jelentős emelkedése is veszélyeztetheti az egyensúlyt.

Szilágyi György a Takarékbrókertől összességében úgy vélekedik, hogy egy budapesti hossz fundamentálisan megalapozott lenne, ügyfelei mégsem számítanak rá a közeljövőben. A szakértők szerint a négy itteni blue chip közül az OTP és a Richter látszik a legvonzóbbaknak, illetve ezek azok a részvények, amelyekkel kapcsolatban nincsenek rossz hírek a piacon. Sőt, megoldódni látszik a gyógyszerárak kérdése.

A Matáv a telekom szektortól való világméretű befektetői elfordulást sínyli meg. (Ennek oka a rendkívül drága UMTS tenderek miatti félelem.) Ezen túlmenően a magyar távközlési cég nyeresége az idén nem érte el az elvárt szintet.

A Mol nyereségét továbbra is veszélyezteti a világpiaci szinttől jelentősen elmaradó hazai gázár. A Cashline Értékpapít Rt. szakértője, Varga Viktor némi iróniával így fogalmaz: “A magyar piac egyik fontos vállalatának sorsa most az időjárástól függ”. A Mol számára is csupán az jelenthetné a jó hírt ha rövid és enyhe lenne a tél, mert akkor csökkenhetne a gázárakon elszenvedett vesztesége.

A fennmaradó részvények pedig olyan kis mennyiségben vásárolhatók a tőzsdén, hogy ezek képtelenek a dollármilliárdokat kezelő nagybefektetők “szeme elé kerülni”, hiszen ilyen kis tételeket sem megvenni, sem pedig eladni nem lehet idehaza úgy, hogy komoly árfolyammozgást ne generálnának. Miután pedig a kockázatvállaló külföldiek bevásároltak és nincsenek új “storyk” a hazai piacon, az érdeklődés minimális.

Kedvező fejlemények azonban így is akadnak. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a Moody’s felminősítette Magyarország szuverén államadósságát. Ráadásul a régióban (az Ausztriára “emlékeztető” Szlovéniát leszámítva) most a magyar adósság besorolása a legjobb e minősítő cégnél, azaz kedvezőbb, mint a cseh és a lengyel tartozások megítélése (igaz, a konkurens S&P-nél Csehország vezet egy orrhossznyival).

Remények

Emellett a Morgan Stanley index kosarának változása is pozitívum. A Cashline már idézett elemzője szerint a Morgan Stanley által számított különböző indexek változása azért lényeges, mert a magyar piacon meghatározó alapkezelők közül sok ezt használja a teljesítmény mérésére. Amennyiben tehát ezekben a benchmark indexekben megnő a magyar papírok súlya, akkor az alapok várhatóan átalakítják portfóliójukat. A Morgan Stanley december végén dönt az indexek megújításáról. Amennyiben kedvező lesz a döntés, úgy ezentúl nem a teljes kapitalizáció, hanem a közkézhányad (freefloat) lesz a súlyozás alapja. E tekintetben Magyarország jól áll, mert itt 50-60 százalék körül alakul a nagyobb papírok közkézhányada, míg Csehországban és Lengyelországban 30-40 százalékos ez a mutató; persze globális összehasonlításban már messze nem ilyen jó a helyzetünk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik