Szigorúan titkosMiközben a fiktív cégek virágkorukat élték a kilencvenes évek elején-közepén, az APEH egy adott vállalkozásról a másik cég tájékoztatására annyit sem mondhatott, hogy az létezik-e vagy sem. Ez egyben azt is jelentette, hogy ha valakinél fiktív számlára bukkantak az adóellenőrök, akkor meg voltak róla győződve: az adózó is tudott a számlakibocsátó “nemlétezéséről”.
Vagyis az a különös helyzet állt fenn éveken át, hogy a vevő nem tudott meggyőződni a számlán szereplő adatok valódiságáról, de rajta csattant az ostor: nem kapta vissza az áfát az adóhatóságtól, nem engedélyezték számára, hogy költségei között szerepeltethesse a számla ellenértékét.
Nincs könnyű helyzetben az a cég, amely éppen egy hatalmas üzlet reményében fontos, ámde bizalmas adatokat szeretne megtudni leendő partneréről. A hivatalos céginformációs szolgálat csak a nyilvános alapadatokkal tudja ellátni az érdeklődőket, azok azonban többnyire nem elegendőek ahhoz, hogy nyugodt szívvel megkössék az üzletet. A vállalkozás – jó esetben is fél évvel korábbi – mérlege például éppen azt nem mutatja, hogy milyen jövő előtt áll a cég, van-e benne perspektíva. Vannak persze szakcégek, amelyek – természetesen nem csekély díjazás ellenében – már a hivatalos céginformációs rendszernél tartalmasabb adatokat, leírásokat is szolgáltatnak. Bár gyakran már az is elegendő lenne, nem egyszer milliókat jelentene az adózónak, ha meggyőződhetne arról, hogy üzleti partnere egyáltalán adóalany-e, van-e köztartozása, vagy rendszeresen fizeti-e a közterheket. Ma már elvileg mindezekről tájékoztatást ad az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), ha néha nem is könnyen.
Mikor nem lehet?Az információszolgáltatást gyakran azért kell visszautasítani, mert az érdeklődő adózó azonosító adatai nem valósak. Továbbá ebben az esetben meghatalmazott sem járhat el az adózó képviseletében, tehát sem könyvvizsgáló, sem adótanácsadó, sem ügyvéd nem kérhet meghatalmazottként az adózó helyett annak üzleti partneréről felvilágosítást. S persze akkor is megtagadja a hatóság a felvilágosítást, ha a kérelmező nem tudja megindokolni, miért van szüksége az információra.
Mikor kaphat információt és miről?
Az adózás rendjéről szóló törvény 1997 januárjától teszi lehetővé, hogy az adóhatóság felvilágosítást adjon a vállalkozási tevékenységet folytató adóalany legalapvetőbb azonosító adatairól, ha arra üzleti partnerének adókötelezettsége jogszerű teljesítése érdekében – például áfabevallásához – van szüksége. Az alapvető adatok között a törvény az adózó nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adószámát említi. Egyéb adatokról az üzleti partner nem kaphat felvilágosítást, így például nem tudhatja meg a lekérdezett adózó bankszámlaszámát sem.
Az információszolgáltatás rendjét az egyes igazgatóságokon egy központi utasítás szabályozza. Eszerint a tájékoztatás feltétele, hogy – írásbeliség esetén – a beadvány lényegében csupán csak a következőket tartalmazza: ki kíváncsi, kire és miért. Az adatok alátámasztásához nincs szükség hivatalos, például cégbírósági papírokra sem, s nem kell szerződéstervezetet mellékelni a készülő együttműködés illusztrálására.
Hol informálódhat?
A tájékoztatás feltételei egyébként nem túl szigorúak. Tavaly óta már telefonon is adnak e témában felvilágosítást az APEH megyei, illetve fővárosi igazgatóságai. Vagyis az üzleti tárgyalásról eljövet akár mobiltelefonon is lehet tájékozódni a partnerről. Ha azonban személyesen jelenik meg az adóalany az igazgatóságon, akkor azonnal megkaphatja a választ. Az adózók egy másik vállalkozási tevékenységet folytató adózóról elvileg minden igazgatóságon érdeklődhetnek, gyakorlatilag viszont szerencsésebb a leinformálni kívánt cég székhelye szerinti adóhatóságnál tudakozódni.
EU mintáraA jogi szabályozást a szakértők szerint az Európai Unióban alkalmazott mintára kellene megváltoztatni, ami igencsak megkönnyítené a vállalkozások helyzetét. Ez azt jelentené, hogy az eladóknak tételesen be kellene számolniuk arról, milyen számú számlát állítottak ki, s annak áfáját befizették-e a költségvetésbe. Az adóhatóság pedig a vevőnek nemcsak arról adna felvilágosítást, hogy az eladó adóalany-e, hanem arról is, hogy melyik számla áfáját fizette meg. “Ez azért lenne fontos, mert az APEH jelenlegi gyakorlata szerint a vevő csak azt az áfát igényelheti vissza, amelyet az eladó bevallott és befizetett” – emlékeztet az adószakértő.
Panaszkodik a szakma
Az adóhatósági alkalmazott véleményével ellentétben Vadász Iván adószakértő igencsak nehézkesnek, lassúnak tartja a jelenlegi tájékoztatást. Tapasztalata szerint az írásbeli válasz többnyire két hetet vesz igénybe, ráadásul ha valaki több adózóról is érdeklődik, akkor eligazodni sem egyszerű rajta. Arról nem is beszélve, hogy adótitokra hivatkozva nem egyszer nem mondja meg az APEH, hogy a leendő üzleti partner adóalany-e. A Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke szerint a tájékoztatásnak jóval egyszerűbbnek, a jelenleginél kevésbé bürokratikusnak kellene lennie. Úgy véli, az államnak is érdeke lenne, hogy a felvilágosítás megadására állandó telefonszámot rendszeresítsenek, ahol esetleg még a lopott személyi igazolványokról is tájékoztatnának. “Ily módon számos későbbi jogvita elkerülhető lenne” – állítja Vadász Iván.
