Fontos tudni!Vezetőként és alkalmazottként is ugyanazok a szabályok vonatkoznak a munkaviszony megszűnése utáni munkavállalásra, jogszabály alapján nincs megkülönböztetés.
A cégek a munkaszerződésekben nagy előszeretettel kötik ki azt, hogy a munkaviszony megszűnése után öt évig tilos versenytárshoz elszegődni. Ráadásul nem ritka az sem, hogy a tilalmat megszegőket felelőssé is teszik az ebből eredő károkért. 
Ez a modern kori röghöz kötés azonban nem feltétlenül olyan ijesztő, mint a klasszikus feudális intézmény. Ha tehát mégis szeretne cége egyik vagy másik konkurenséhez szerződni, mert például magasabb fizetést kínálnak, akkor vannak lehetőségei. Az első és legfontosabb azonban az, hogy megnézze: mi is szerepel pontosan a munkaszerződésben.
Elvek Alapesetben amíg a cégénél alkalmazottként dolgozik, jogszabályi feljogosítás hiányában nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, vagyis konkurensnél “maszekolni” nem jogszerű. Ez a kötelezettség azonban csak addig tart, amíg a munkaviszony is fennáll, annak megszűnése után külön megállapodás nélkül nem. A jog ugyanis nemcsak a cég jogos érdekeit veszi figyelembe, hanem az önét is és kimondja: a munkavállaló a munkaerejét a munkaviszony megszűnését követően szabadon használhatja. Természetesen a tisztesség és a jó erkölcs követelményei ilyenkor is érvényesek a munkavállalóra.
Jogos-e a kikötés?
A munkaviszony megszűnése után a versenytársnál való elhelyezkedés tilalma csak akkor lehet jogszerű, ha ezt a munkáltató megfelelően ellentételezi. A tilalom maximum három évre szólhat. Hiába köt ki tehát hosszabb időt a munkáltató, akkor is legfeljebb a törvény szerinti három év az irányadó. Legfontosabb megnézni, hogy a szerződésben tényleg szerepel-e ilyen kitétel. Az is kapaszkodó lehet, hogy a tilalom méltánytalanul és túlzottan nem lehetetlenítheti el a munkavállaló elhelyezkedési esélyeit. Vagyis, ha például Ön olyan speciális munkakörben dolgozik, amelyre legfeljebb egy-két cégnél van kereslet az országban, akkor még az is elképzelhető, hogy kiderül: érvénytelen ez a kikötés a szerződésben.
Kik a konkurensek?
Ha volt olyan előrelátó, hogy a munkaszerződés megkötésekor pontosan megnevezték azokat a versenytársakat, amelyekhez tilos átigazolni, akkor könnyű dolga van a friss ajánlatokkal. Ha nem, akkor most nagy viták várhatók. Ezért legközelebb fordítson figyelmet a konkurensek körének tisztázására.
Mi a megfelelő ellenérték?
A szakértők szerint esetenként kell megvizsgálni azt, hogy tényleg megfelelő-e a megfelelő ellenérték. Az összeg főleg attól függ, hogy a dolgozó munkalehetőségére, képzettségére, egyéb területen való elhelyezkedési lehetőségére mennyire van kihatással. Iránymutatásként azt lehet mondani, hogy az éves bruttó kereset felét elfogadja a bírói gyakorlat megfelelő ellenértékként. Jogos lehet azonban ilyenkor a munkáltató igénye arra vonatkozóan, hogy az ellenértékbe a tilalmi időszakban ténylegesen elért keresetet részben beszámítja.
Mikor él a tilalom?
Első és legfontosabb: ha Ön közös megegyezéssel távozik a cégtől, akkor automatikusan nem érvényes ez a klauzula, hiszen ebben is külön kell megállapodni. A kikötés az előzetes megállapodás esetén is csak akkor érvényes, ha a munkavállaló él rendes felmondással vagy a munkáltató rendkívüli felmondással. Megállapodás esetén sem érvényesíthető a kötelezettség, ha a munkaviszony megszűnésének módja munkavállalói rendkívüli lemondás vagy munkáltatói rendes felmondás.
És az üzleti titok?
Ilyen kényes helyzetekben különös súllyal esik latba az, hogy az üzleti titkokat bizony meg kell tartani. Akkor is köteles lehet a munkája során tudomására jutott üzemi és üzlet titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni, ha átszerződik a versenytárshoz. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. Ha ezt megszegi, akkor akár kártérítésre is kötelezhetik! A titoktartási kötelezettség betartására azonban szintén követelhet ellenértéket a munkáltatótól.
