Belföld

Kórház hálapénz nélkül?

Elégedett betegek és jól fizetett orvosok? Ráadásul nyereség és hatékonyság? Ezek nem a Feketeerdei Klinika álomképei, hanem a valóság.





A Misszió Kht.-ről



Az OEP kilenc kistérségben indította el tavaly az irányított betegellátási programot, amelyben mintegy 200 ezer beteg vesz részt. A program “első fecskéje” a Veresegyházon működő Misszió Kht. volt. A központ létrehozásakor egyrészt az életminőség javítása volt az elsődleges cél, másrészt egy olyan, a térségbe beépülő egészségügyi intézményt szerettek volna kialakítani, amely közvetlen kapcsolatot ápol a 8 családi orvossal, a kerepestarcsai kórházzal és nem utolsó sorban a betegekkel, akiknek száma időközben gyarapodik, a kezdeti 12 500 ma már meghaladja a 14 ezret. A 800 millió forintos beruházást fele-fele arányban állta a két alapító: Somody Imre, a Pharmavit első embere, és a helyi önkormányzat.

Mitól más ez a kórház?


Ami látszik:

– elégedett betegek: a beteg nem érzi kiszolgáltatottnak magát, nem kell például órákat várakoznia egy-egy rendelésen. A megbeszélt időpontra érkezik, nem várakoztatják, udvarias kiszolgálásban és kitüntetett figyelemben van része.

– jól fizetett orvosok: az orvosok és a személyzet bére átlagon felüli, nem az OEP fedezi azonban, hanem maguk a tulajdonosok. A főállású orvosok száma mindössze 9, közel negyvenen pedig óraadók, csak egy-egy rendelésre jönnek.

– nincs hálapénz: nem tilos, ám hallgatólagos megállapodás szerint nem illik hálapénzt elfogadni az egészségházban. A rendszernek ugyanis lényeges eleme a beteget és orvost egyaránt megalázó paraszolvencia kiküszöbölése. Sok orvos éppen emiatt választja az intézményt, mert megszabadulhat a számára kényelmetlen helyzetektől.






Hotel Kórház?




Azt mondják, hogy Magyarországon a legdrágább szálloda a kórház, hiszen a feje tetejére állított hazai egészségügy gyakorlatában sok esetben indokolatlanul kerülnek a betegek a házi orvostól a szakrendelőkön át a legdrágább helyre, a kórházba. Nem csoda hát, ha egyes számítások szerint a kórházi ágyak 40 százaléka fölösleges hazánkban.

És ami nem látszik…

A pénzügyi háttér: Az OEP-vel egyszeri, éves elszámolásban vannak a kísérleti programban résztvevők. A biztosító elvi folyószámlát vezet, ami úgy áll össze, hogy a parlament által megszabott egészségügyi keretet elosztják a lakosság számával, majd felszorozzák a modellkísérletben résztvevőkével, jelen esetben a 14 ezerrel. A pénztár korcsoportos fejkvótabontást alkalmaz, vagyis korosztályonként és a betegségek gyakorisága szerinti osztályozást tekintve visszamenőleg figyelembe veszi az évszakonkénti kifizetések, valamint a szolgáltatások igénybevételének ingadozását, ráadásul különbséget tesz férfiak és nők között, a nők ugyanis a felmérések szerint többször igénylik az egészségügyi szolgáltatásokat. Az OEP által vezetett elvi számla és a veresegyházi szolgáltatási költségek különbözete a modellkísérlet eredményességét példázza. A szaldó pozitív, hiszen a Missziónak jelentős megtakarítást sikerült elérni egy év alatt.


A működési elvek


Kórházi ápolás csak legvégső esetben: Veresegyházon a modellkísérlet lényege éppen az, hogy a páciensek az olcsóbb járóbetegrendszerben kapjanak szakmailag indokolt, befejezett ellátást, s ez lehetővé teszi, hogy a fekvőbeteg-ellátásból megtakarítot pénzt célszerűen át tudják csoportosítani.






Sok orvos, rossz egészség



A nemzetközi összehasonlításokból az a következtetés szűrhető le, hogy a hazai egészségügyi rendszer rendkívül rossz hatásfokkal működik. Az egészségügyi kiadások GDP-ben kifejezett aránya (az 1997-es adat alapján 7,4 százalék) jó közepes a világrangsorban. Az egy főre jutó egészségügyi kiadás 650 USA dollár, szemben az OECD 1560 USD átlagával. Magyarországon – szemben a nyugati adatokkal – az 1000 főre jutó orvosok száma rendkívül magas (3,5), legfőképp szakorvosokból van túlkínálat, míg a nővéreké, ápolóké alacsony (4). Hasonló az arány a kórházi ágyak tekintetében: nálunk 1000 főre jut 5,7 míg Hollandiában vagy az USA-ban alacsonyabb ez a szám. Ennek ellenére tátong szakadék a születéskor várható élettartamok nemzetközi összevetése során: jelentős a különbség a magyar (a férfiaknál 66, nőknél 74 év) és a nyugat-európai átlag (75 illetve 83 év) között.

A Misszió valójában tehát szakrendelő-komplexum, amely elsősorban abban különbözik társintézményeitől, hogy a legkorszerűbb gépekkel, műszerekkel szerelték fel, miközben ízlésesen berendezett, modern, és nem utolsósorban ragyogóan tiszta. A szakrendelő mellett működik a 10 ágyas, úgynevezett nappali kórház, ami azt jelenti, hogy a reggel érkező páciens az “ágyhoz kötött” kezeléseket ugyanúgy megkapja, mintha szokványos kórházban lenne, de az üresjáratok kiküszöbölésével még aznap, dolga végeztével távozhat.


Átgondolt gyógyszerfelírás

A kísérlet bebizonyította, hogy le lehet faragni a felesleges és indokolatlan gyógyszerrendeléseket. Ehhez nagy segítséget ad az új, betegutat követő informatikai rendszer. Ellentétben a hazai egészségügy mai gyakorlatával, vagyis azzal, hogy a háziorvosnak, a szakorvosnak, a kórháznak és a patikáknak is van saját informatikai hálózata, csak éppen nem találkoznak egymással, a modellkísérletben résztvevő intézmények számára láthatóvá válnak a betegutak, s a kiiktatandó párhuzamosságok. Ennek köszönhetően a mai számítások szerint 5 százalékos elvi megtakarítás érhető el a gyógyszerkiadásokban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik