Kérdezzen bátran!Kérdezzen bővebben a FigyelőNet adószakértőjétől!
Kattintson ide!
Ami tavaly még Járai Zsigmondnal nem sikerült, az ebben az évben különösebb ellenállás nélkül ment át a kormányon, majd a múlt héten az országgyűlés is elfogadta: 2001 januárjától a tőkeszámlára helyezhető értékpapírok adásvétele során keletkező árfolyamnyereséget is 20 százalék adó terheli.
SzótárÁrfolyamnyereség
Az értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része – kivéve, ha azt a törvény kamatnak vagy egyéb jövedelemnek minősíti -, amit csökkenteni lehet a járulékos ügyleti költségekkel (vagyis a brókercégnek – annak üzletszabályzatában rögzített feltételek szerint – felszámított és megfizetett kiadásokkal).
Árfolyamveszteség
Az értékpapír megszerzésére fordított összegnek az elidegenítéséért kapott ellenértéket meghaladó része. Az adózó az árfolyamnyeresége utáni adót – a kifizető igazolása alapján – az adóbevallásában csökkentheti az árfolyamveszteségének 20 százalékával.
A tőkejövedelmek jelenlegi adói
• A befektetési adóhitel mértéke 1999. január elsejével a befektetésállomány növekményének 30 százalékáról annak 20 százalékára csökkent, s a kedvezmény maximumát évi 200 ezer forintban határozták meg.
• A befektetési alapok portfóliójában lévő állampapírok után a múlt év eleje óta ugyancsak nem jár adókedvezmény.
• Ebben az évben 25 százalékról 35 százalékra nőtt az adott vállalkozásból kihozott osztalék adója amire ráadásul még 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell.
• Ugyancsak emelkedett – 20 százalékról 35 százalékra – a kedvezményesen juttatott dolgozói részvény, dolgozói üzletrész kedvezményére kivetett adó mértéke.
Régi ötletE jövedelem megadóztatása persze nem vadonatúj ötlet, hiszen 1993 végéig 20 százalék, 1994-től pedig 10 százalék adó “sújtotta” a tőkeszámlán keletkező jövedelmeket, s “kivételezett” helyzetbe csak 1995-ben kerültek.
A tőke- és a munkajövedelmek adóterhelésének közelítése azonban ezután is téma maradt. Medgyessy Péterernek, a Horn-kabinet szociális érzékenységű pénzügyminiszterének ugyanis szúrta a szemét, hogy míg a munkajövedelmekre 30-40 százalékos adóteher nehezedett, addig a kamat, illetve az árfolyamnyereség után nem számítottak fel adót. S bár akkoriban még “erős” volt a Pénzügyminisztérium (PM) -javaslataikat többnyire kormánykörökben is elfogadták -, a tőkepiaci szereplők hatékony lobbizásának következtében végül az előző kormányzati ciklus utolsó két évében nem változtak a tőkejövedelmek adózási szabályai.
Újabb döfés a tőzsdének
Az adózás visszaállítása azonban a nem éppen virágzó korszakát élő hazai tőzsdének bizonyára a legrosszabb pillanatban jön, amennyiben ez tovább erősítheti azt a trendet, hogy a kisbefektetők is tömegesen hagyják el a parkettet. Különösen annak fényében, hogy más megtakarítási lehetőségek – bankbetétek, állampapírok, befektetési jegyek – jóval kisebb kockázattal, ráadásul adómentesen, nagyobb profithoz juttatják a magánszemélyeket. “Nem gondolom, hogy a tőkepiacra nagy hatással lenne a tőkeszámlára helyezhető értékpapírok árfolyamnyerésége utáni 20 százalékos adó bevezetése” – válaszolta a Figyelő kérdésére Járai Zsigmond, aki szerint ez a “kis lépés lényegesen nem befolyásolja majd a vásárlásokat”. Ugyanakkor – mivel a befektetési légkör jelenleg nem túl kedvező – azt a pénzügyminiszter is elismeri, hogy az adóemelés időzítése nem éppen a legjobb.
Költséges örökségKülönösen rosszul járnak azok, akik öröklés vagy ajándékozás útján jutnak értékpapírhoz. Ilyenkor ugyanis az értékpapír megszerzésére fordított összeg 2001. január elsejétől nulla lesz, vagyis értékesítés esetén a teljes bevétel után meg kell fizetni az adót. Ha viszont ingatlant, ingó vagyontárgyat, vagyoni értékű jogot örököl valaki, vagy ezek bármelyikéhez ajándékozás útján jut, akkor a megszerzésre fordított összegnek az az érték minősül, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek, vagy amit a hagyatéki eljárás során megállapítottak.
Kiskapu
A tőkeszámlára helyezhető értékpapírok árfolyamnyeresége utáni 20 százalékos adót ugyan csak a január elsejét követően kifizetett jövedelmek után kell levonni a kifizetőknek, azonban a korábbi időszakban keletkezett jövedelmet is megadóztatják. Tőkepiaci szakértők szerint ez akár alkotmányossági aggályokat is felvethet.
Ugyanakkor az eléggé nyilvánvaló, hogy ismét van egy kiskapu: a korábban vásárolt részvényeket az akkori beszerzési árnál még az idén jóval drágábban eladni, majd a magasabb áron visszavásárolni. A befektetőknek ez ugyan némi költséggel járna, de így sem járnának rosszul, az értékpapír-kereskedők számára pedig egy ilyen “átváltási hullám” szép jutalékbevételt hozhat a konyhára.
