Kamatemelési hullám

A szakemberek számára nem volt kérdéses a Magyar Nemzeti Bank (MNB) október 11-én elhangzott bejelentésekor, hogy – reagálva az infláció növekedésére – a kereskedelmi bankok háza táján a lakossági és vállalati ügyfeleknél egyaránt kamatemelési hullám veszi kezdetét.

Vegyes kép

A kereskedelmi bankok persze eddig sem voltak elkényeztetve. A lakossági termékeken fogható egy kis profit, hiszen a sovány betéti kamatok és a pöffeszkedő hitelkamatok között több mint 10 százalékpontnyi a marzs (a hitel- és a betétkamatok közti különbség). Gyökeresen eltérő a helyzet azonban a vállalati ügyfélkörben: a pénzintézetek közti kamatverseny manapság nem más, mint rohanás a túlélésért. A pénzemberek egyöntetűen állítják, hogy az öldöklő konkurenciaharc következtében a kamatok rendkívül nyomottá váltak, a marzs jó esetben is legfeljebb 2-3 százalékpont, de jellemzően inkább nullszaldóval zárnak a betéti és hiteltermékek.

Igazolandó a teóriát, október harmadik hetében – dacára a jegybank intézkedését ért számos bírálatnak – beindult a pénzpiaci gépezet: a kamatok lassacskán elkezdtek felfelé kúszni.

Az elsők

Az első lépést a piacvezetők tették meg. “Ilyen erős verseny közepette senki sem haladhat széllel szemben, egyértelmű volt, hogy kamatot emelünk” – mondja Szabolcs István, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) igazgatója. E legutóbbi kamatemeléssel nemcsak a lemorzsolódást szeretnék elkerülni, de az ügyfélkör további bővülésére is számítanak.

A lakossági hitelekből és betétekből több mint 1 százalékot, a vállalatiból 7,5 százalékot kihasító Raiffeisen Banknál is úgy gondolják, hogy egy pillanatig sem ülhetnek ölbe tett kézzel. Rácz Tibor ügyvezető igazgató szerint ugyanis a vállalati hitelezésben élen járó bankok többségének égető szüksége van a lakossági betétekre. Az osztrák kézben lévő pénzintézet egyébként korábban kapcsolt a piac többi szereplőjénél: a döntés már szeptemberben megszületett a kamatok 0,4-0,6 százalékpontos emeléséről, szakértőik ugyanis, látva a megforduló inflációs trendet, biztosak voltak a piaci kamatszint emelkedésében.

Piacvezető kamatok

Hasonlóan okoskodott, és igencsak meglepte a konkurenseket a lakossági és vállalati betétek 8-8 százalékát kézben tartó Kereskedelmi és Hitelbank. Az egész szektorra – sőt még az MNB-re is – ráverve, piacvezető kamatot állított be: nemcsak 10,5 százalékos (egy éven belüli) betéti kamatuk számít rekordmagasságúnak, de az emelés 1,75 százalékpontos nagyságával is csúcsot döntöttek a pénzpiacon. Kategóriájában egyébként jószerivel az övék az egyetlen betéti termék, amelynek esélye van arra, hogy “maga alá gyűrje” az inflációt, és minimális pozitív reálkamatot fizessen.

Akik nem emeltek

Az október 11-ét követő két hét lejártával – 14 nap a bankok közzétételi kötelezettsége – azonban korántsem minden bank változtatott kamatfeltételein, vagyis bizonyos mértékig igaza lehet azoknak, akik szerint több pénzintézet is azért választotta a halogató taktikát, hogy maga is egy kis pluszjövedelemre tehessen szert. Vélhetően gyarapodhat egy keveset az OTP is, amely – meghatározó pozíciójából fakadóan – igen kényelmes tempóban, csak november 11-ével módosított kamatain, és a növelés mértékét sem túlozza el: 0,25-0,50 százalékponttal “erősíti” a lakossági betéti és hitelkamatokat, a vállalati területen pedig mindent a régiben hagy. Az OTP szakembereinek döntéseit az motiválta, hogy az infláció növekedése csupán átmeneti, és rövidesen visszaáll a kedvező makrogazdasági helyzet.

A tényen azonban ez sem változtat: hiába a bankok versenye, az utóbbi időszakban a magas infláció miatt jobban jártak azok, akik nem betétben tárolták megtakarításaikat, azokon ugyanis nem lehetett reálhozamot elérni.