Belföld

Üzletemberek az EU-ról

Kedvező értékelést kapott Magyarország az Európai Bizottság legfrissebb országjelentésében. A FigyelőNet alulnézetből vizsgálja, miként is állunk. A PricewaterhouseCoopers tanulmánya arra ad választ, hogy a hazai és külföldi üzletemberek hogyan vélekednek a csatlakozási felkészülésről.

Kiket? Miről?A PricewaterhouseCoopers nemrégiben készített tanulmányának fő kérdése az volt, hogy üzleti szempontból milyen hatása van az Európai Unió bővítésének. A közel 40 felsővezetővel folytatott beszélgetésen alapuló felmérés azt vizsgálta, milyen stratégiai következményekkel jár a bővítés a nemzetközi és hazai üzleti vállalkozások, valamint a magyar kormány és az EU számára.

Üzletemberek az EU-ról 1Mi történt eddig?

Magyarország nemcsak az Európai Bizottság értékelésében áll előkelő helyen, hanem a hazai és külföldi üzletemberek is “megemelik a kalapjukat”. Itt következik az, hogy miért…

Egy lépéssel mindenki előtt

Magyarország a legtöbb cég megítélése szerint szemében egy lépéssel megelőzi a csatlakozásra váró többi kelet-közép-európai jelölt országot. Ezt tükrözi az is, hogy a kedvező indulási feltételek tanulási és alkalmazkodási hajlandósággal párosulnak. Kelet-Közép- Európában Magyarország az elsők közt indított be gazdasági és politikai átalakulást célzó programot és a legnagyobb fejlődést érte el. Ennek a következő jeleit látják az üzletemberek:

• folyamatos, stabil gazdasági növekedés

• fejlődő magánszektor, a termelés közel 80 százaléka már innen származik

• jelentős helyi tőkepiac, amelyet az időben bevezetett nyugdíjreform is segített

• a legfontosabb közüzemek átestek az átfogó szerkezeti átalakításon

• a külföldi befektetések tartósan magas szintje: a külföldi tulajdonban lévő cégek már sokkal nagyobb arányban járulnak hozzá az értéknöveléshez Magyarországon, mint a régió bármely más országában

• külkereskedelmi integráció: Magyarország kereskedelme jelentős mértékben integrálódott a nyugatéval, különösen az EU tagállamokéval: ma már kereskedelmének nagyobb részét bonyolítja EU tagállamokkal, mint néhány tagállam.

Kedvező, rugalmas az üzleti környezet

Az üzleti vállalkozások java része úgy látja, hogy Magyarország sokkal rugalmasabb üzleti környezetet és fokozott érdekszövetségben álló helyi üzleti vezetőket kínál. Ezt bizonyítja, hogy az országban kiemelten széleskörű tapasztalat áll rendelkezésre a kereskedelmi vezetés terén.

Hol tartunk most?Magyarország 1998-ban kezdett csatlakozási tárgyalásokat az EU-val és jelentős lépést tett az “acquis communautaire” elfogadásának irányában. Továbbra is nyitottak azonban még olyan fontos kérdések mint a szabad munkaerőáramlás, valamint a szerkezeti pénztőke és a mezőgazdaság átalakítása.

Üzletemberek az EU-ról 1Mit hoz a jövő?

Abban mindenki egyetért, hogy a csatlakozási sorbanállásban nekünk kell a legkevesebbet várnunk, de a hazai cégek nem annyira derülátóak, mint a külföldiek.

Az első hullámban leszünk

Minden megkérdezett nemzetközi cégnél úgy gondolták, hogy Magyarország az EU-ba felvételt nyerő államok első hullámában lesz. Ez nagymértékben annak köszönhető, hogy Magyarországra úgy tekintenek, mint arra az országra, amelynek a legnagyobb szerkezeti összetartás mellett a legsikeresebb átmeneti gazdaságot sikerült megvalósítania. Ezt tükrözi a dinamikus hazai üzleti közösség és a széleskörű nemzetközi üzleti jelenlét. Mindennek tükrében csupán kevés nemzetközi befektető vélekedik úgy, hogy Magyarország csatlakozása nagyban befolyásolja majd a régióban folytatott üzleti stratégiájukat, elsősorban azért, mert már igen sok beruházás történt és csak kevesen tartják a magyar piacot önmagában jelentősnek.

Továbbállnak-e a külföldiek?

Csakugyan fennáll annak kockázata, hogy Magyarország elveszti a régi, viszonylag munkaigényes beruházások egy részét a nála keletebbre fekvő államok javára, ahol alacsonyabbak az egységre jutó munkaköltségek. De Magyarország számára a nagy lehetőség abban áll, hogy továbbra is vonzza majd a magas értéknövekedést eredményező és korszerű technológiát igénylő befektetéseket.

A hazai cégek tartanak a jövőtől

Néhány vállalkozás szemében a bővítés visszafordíthatatlan folyamat, amelyben mind a lehetséges előnyök, mind pedig a feladatok nagyrészt már most nyilvánvalóak. Mások, valószínűleg továbbra is a kisebbség, növekvő kételkedésüknek adnak hangot abban a tekintetben, hogy Magyarországot csakugyan szívesen látnák-e az EU-ban, mivel érzésük szerint néhány jelenlegi tagország részéről aggodalom tapasztalható a bővítés (kedvezőtlen) hatásával kapcsolatban. Ismét más vállalkozások, elsősorban a kisebbek, attól tartanak, hogy a csatlakozás a verseny nem kívánatos mértékű éleződéséhez vezet. Néhány hazai üzleti vezető még azt is megkérdőjelezi, hogy Magyarország valaha tagja lesz-e az EU-nak.

Üzletemberek az EU-ról 1Mit kell tenni?

Íme a tanulmányból levonható néhány fontos következtetés, arra, hogy kinek mit is kell pontosan tennie ahhoz, hogy a csatlakozás a lehető leginkább zökkenőmentes legyen.

A magyar kormány feladatai

• Párbeszéd a helyi cégek és a fontos állami intézmények között, hogy a csatlakozás kínálta lehetséges előnyökkel az üzleti világ valamennyi résztvevője tökéletesen tisztában legyen és ezáltal lökést kapjanak a még hiányzó reformok

• További refomok Magyarország gazdasági növekedésének fenntartásához, valamint az “acquis communautaire” megvalósításának elmélyítéséhez szükségesek: azok a kulcsfontosságú területek, ahol intézkedésekre van szükség, érintik a közszolgáltatókat érintő szabályozást, különös tekintettel a privatizáció lezárására, és a nagyobb verseny bevezetését

• Versenymenetrend kidolgozására van szükség, amely lehetővé teszi a magyar vállalkozások számára, hogy maximálisan kihasználják az EU tagság kínálta lehetőségeket és semlegesítsék az érezhető veszélyeket: a válaszra váró legfontosabb kérdések magukban foglalják a szakismeretekkel rendelkező munkaerő továbbképzését és megtartását, ezáltal erősítve Magyarországon a tudáson alapuló gazdaság kialakulását, valamint a magyar kisvállalkozások fejlesztésére tett megfelelő szintű támogatást

• Támogatások: tőkét kell kovácsolni az EU által rendelkezésre bocsátott támogatásokból, hogy tovább lehessen erősíteni Magyarország gépi és szellemi infrastruktúráját

• Tőkepiac ösztönzése: ösztönözni kell az erős magyar tőkepiac kialakulását, amely olyan feltételek mellet képes pénzügyi támogatást nyújtani a magyar társaságoknak, amelyek ezáltal potenciális versenyelőnyök tárházát nyitják meg számukra.

KihívásokMagyarországnak a régió legtöbb országához képest sokkal több előnye származott a beáramló külföldi tőkéből. Ha előretekintünk, megállapíthatjuk hogy, a magyar kormány előtt álló feladat Magyarország gazdasági fejlődésének egyensúlyban tartása abban az értelemben, hogy ne tegye ki az országot semmiféle a külföldi vállalkozásoknak való kiszolgáltatottságból vagy az azoktól való függő viszonyból származó, fölösleges kockázatnak. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy Magyarország számára a kihívás abban áll, hogy olyan befektetéseket vonzzon az országba, amelyekből a hazai gazdaság nemcsak közvetlen módon, a munkahelyteremtés révén, hanem az új technológia fejlesztése és alkalmazása, valamint a munkaerő képzettségének fokozása révén is profitálhat.

A vállalkozások teendői

Nemzetközi bővülés: más csatlakozásra váró országokhoz hasonlóan sok magyar vállalkozó most azzal van elfoglalva, hogy jelenlegi pozícióját védje a hazai piacon. Nem ismerik fel a lehetőséget, hogy üzleteiket nemzetközi szinten kell bővíteni.

Védekezés helyett támadás: Az ilyen vállalkozások előtt az a feladat áll, hogy, lehetőség szerint kormányzati támogatással, kidolgozzák és alkalmazzák a megfelelő agresszív üzleti stratégiát, amely lehetővé teszi számukra a bennük rejlő versenyelőnyök kiaknázását.

Csökken a lelkesedés?Sok magyar üzletember támogatja Magyarország EU csatlakozását, bár vannak jelek, amelyek a támogatottság szintjének csökkenésére utalnak. Úgy gondolják, hogy a csatlakozás révén egyszerűbben hozzájuthatnak a tőkéhez és technológiához hiszen ezek kulcsszerepet fognak játszani a magyar ipar további szerkezeti átalakítása során. Ebből adódóan sok nagy társaság számára a legnagyobb kihívás abban áll, hogy kiaknázzák ismereteiket a helyi piacon és a csatlakozás előtti időszakban külföldi cégekkel stratégiai társulásokat hozzanak létre, amelyek lehetővé teszik számukra a korszerűbb technológiához való hozzáférést.

Az Európai Unió feladatai

Elkötelezettség, menetrend: a magyar társaságok, azt is remélik, hogy az EU megerősíti a bővítés melletti elkötelezettségét, és minden országot saját érdemeinek megfelelő elbánásban fog részesíteni. Amennyiben ez nem így lesz, minden bizonnyal tovább fakul a csatlakozás iránt érzett lelkesedés. Az EU számára a kihívást az jelenti, hogy mindezt megvalósítsa és ezzel párhuzamosan egyértelmű tervet és menetrendet dolgozzon ki Magyarország csatlakozására.

A közös érdekek hangsúlyozása: az is EU feladata, hogy megmutassa a magyar embereknek, felismerte a bővítésben rejlő közös érdekeket és nem csupán az EU részéről a pályázóknak tett szívességről van szó. Ha mindezt nem képes elvégezni, tovább nőhet a bővítéssel szemben érzett szkepticizmus. Az EU-nak meg kell találnia az érdekelt magyar felekkel való együttműködés módját, hogy sokkal átfogóbb vizsgálatokat és elemzéseket lehessen végezni, amelyekből üzleti szempontból is nyilvánvalóvá válnak a csatlakozásból származó előnyök.

Magyarország gazdasági
profilja
Mutató

Magyarország

Közép-Kelet Európa

EU-15
Lakosság (millió) 10,1 104,8 374,6
Egy fõre jutó GDP (USD) 10 384 7 912 20 650
Az EU-15-bõl származó
behozatal
(az összes behozatal %-a, 1998)
64,1 58,1
Az EU-15-be irányuló
kivitel
(az összes kivitel %-a, 1998)
72,9 64,1
Magyarországra érkezõ
közvetlen forintbefektetések
(millió USD, 1998-ban)
10 095 84 449 1 652 322
Magyarországra
érkezõ, egy fõre jutó közvetlen forintbefektetés

(millió USD, 1998-ban)
1 891 806 4 411
Magyarországról
kiáramló közvetlen forintbefektetések
(millió USD, 1998-ban)
1 553 5 449 2 336 631
Magyarországról kiáramló,
egy fõre jutó közvetlen forintbefektetés
(USD, 1998-ban)
154 52 6 238
*A Közép-Kelet-Európa-10 az alábbi országokat
tartalmazza: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország,
Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovák Köztársaság és Szlovénia Forrás:
Európai Bizottság, Eurostat, Világbank, UNCTAD, Deutsche Bank
Forrás: Európai Bizottság, Eurostat, Világbank, UNCTAD, Deutsche Bank

A PricewaterhouseCoopers tanulmánya alapján

Ajánlott videó

Olvasói sztorik