Belföld

Új adó-időszámítás

A jövő esztendőtől a naptáritól eltérő üzleti évet is kijelölhetnek maguknak bizonyos cégek. A Pénzügyminisztérium reményei szerint egyelőre csak kevesen élnek majd e lehetőséggel.

BevételkiesésAz adószakértők sokáig azért is ellenezték a naptári évtől eltérő üzleti évet, mert úgy vélték, az első évben ez bevételkiesést okoz a központi költségvetés, illetve az önkormányzatok számára. Ennek oka pedig az, hogy ugyan év közben fizetnek adóelőleget a cégek, de amelyek 2001. május elsején kezdik meg új üzleti évüket, azoknak nem 2001. december 20-áig, hanem 2002. április 20-áig kell eleget tenniük társasági adó-, valamint iparűzési adófeltöltési kötelezettségüknek.

Az is igaz ugyanakkor, hogy e társaságoknak az első négy hónap eredménye után már 2001. szeptember végéig be kell fizetniük az adót. Ez a társasági, valamint a helyi iparűzési adóbevételeket azért is érzékenyen érintheti, mert ezek 40-50 százaléka általában decemberben realizálódik. A bevételek csúszása azonban csak 2001-ben jelentkezik, akkor is csak kis késés formájában, a következő évben pedig ez a bevétel már időben befolyik.

Új adó-időszámítás 1Ez idáig csak álom volt a multinacionális társaságok itteni leányvállalatai számára az, ami a jövő évtől megvalósul: az üzleti évnek nem kell feltétlenül egybeesnie a naptári évvel. Az új számviteli törvény ugyanis 2001. január elsejétől lehetővé teszi a gazdasági társaságok bizonyos körében, hogy az adóelszámolások alapjául is szolgáló beszámoló mérlegforduló napját ne a naptári évhez igazodva határozzák meg.

A pénzügyi tárca számviteli szakemberei – a nemzetközi gyakorlatra is tekintettel – már néhány éve szorgalmazták, hogy a cégek a mérlegforduló napot tetszőlegesen választhassák meg. Persze nem minden gazdasági társaság élhet e megoldással, sőt igen keveseknek adatik meg a választás lehetősége.

Választásra jogosultakAz üzleti év a naptári évtől eltérhet a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, továbbá – a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások és a biztosítóintézetek kivételével – a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, illetve ez utóbbi leánycégénél, ha a kétféle év a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér.

Nem mindenkinek

Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adószakértője diszkriminatívnak minősíti a számviteli törvény azon rendelkezését, amely a “kiválasztottak” körét meghatározza, s amely szerint csak a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál adnak erre lehetőséget, miközben egy magyar tulajdonos hasonló esetben nem tehet így.

Új adó-időszámítás 2“Mivel csak a külföldi érdekeltségek egy része élhet azzal a lehetőséggel, hogy az anyacégéhez igazítja a mérlegfordulónapot, az adóhatóság nem számít arra, hogy több ezer vállalkozás döntene az új szabályozás mellett” – válaszolta kérdésünkre Vámosi-Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökhelyettese. Potenciálisan is maximum 200 céget érinthet az új lehetőség. Pölöskei Pálné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője szerint legfeljebb néhány olyan kereskedelmi tevékenységet folytató, valamint szolgáltató multinacionális kapcsolódású cég van, amely már jövőre él a lehetőséggel.

Adózási kötelezettségekA társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás, a vállalkozók helyi kommunális adója és az iparűzési adó esetében várhatóan az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell az adómegállapítási, bevallási, adó- és adóelőleg-fizetési kötelezettséget teljesíteni. Ugyanakkor más adókra – áfa, jövedéki adó – nem vonatkozik ez a rendelkezés, tehát ha a naptári év első napján, vagyis az üzleti éven belül módosulnak a szabályok, akkor azt az új rendszert választóknak is figyelembe kell venniük az üzleti év közben.

Miért nem éri meg?

A szabályozás szerint a törtév – például május elsejei áttérés esetén a január elejétől április végéig terjedő időszak – egy adóévnek minősül. Az esetleges adókedvezmény igénybevétele szempontjából ez a cégek számára kifejezetten kedvezőtlen, hiszen az áttérés évében a néhány hónapos törtév eredménye után nem tudnak annyi adókedvezményt igénybe venni, mint a 12 hónapos teljes üzleti év után. A pénzügyi tárca adószakértői így aztán azzal számoltak, hogy amíg adókedvezményt élveznek, vagyis még néhány évig, a multik magyar “leányainak” nem éri meg áttérni.

Határidők Részletezi majd a törvény azt is, hogy az új megoldást választóknak meddig kell társasági adóbevallást beadniuk, a megfizetett adóelőleg és a fizetendő társasági adó különbözetét meddig kell megfizetniük – az adóév-üzleti év utolsó napját követő 150. napig -, illetve mikortól igényelhetik vissza.

Problémák

Éppen ezt nevezi a szabályozás gyenge pontjának Erdős Gabriella. A nemzetközi adózási ügyekben is otthonosan mozgó szakértő szerint nem korrekt, hogy miközben az uniós regulákkal összhangban lehetővé teszik a naptári évtől eltérő üzleti év választását, addig azáltal, hogy a néhány hónapos átmeneti időszak is egy adóévnek minősül, lényegében a cégek többsége számára értelmetlenné teszik a december 31-étől eltérő mérlegforduló nap választását.

Új adó-időszámítás 3A veszteségelhatárolás szempontjából is kedvezőtlen, hogy a néhány hónapos átmeneti időszak is egy adóévnek számít. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a rövid törtév alatt a korábbi években keletkezett elhatárolt veszteségből kevesebb számolható el, mint 12 hónap alatt. (A szabályozás úgy szól, hogy a nem újonnan alakult vállalkozásoknál a korábbi években keletkezett veszteség 5 évig határolható el.)

AdóelőlegekA társasági adóelőleg bevallásának szabályai az új szisztémára áttérőknél annyiban változnak, hogy az adóév hetedik hónapjának első napjával kezdődő 12 hónapra vonatkoznak. A társasági adó- és a helyi iparűzési adófeltöltési kötelezettség teljesítésének határideje az adóév utolsó hónapjának 20. napja lesz. Ezek a vállalkozók helyi kommunális és iparűzési adóelőleget a jövőben is kétszer fizetnek: az adóév harmadik, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig.

Amennyiben tehát egy gazdasági társaság 2002-től júliusban kívánja kezdeni az üzleti évet, annak 2001. augusztus 15-éig erről értesítenie kell az adóhatóságot. Azok a cégek viszont, amelyek már jövőre váltanának, nem tudnak eleget tenni az előbbi feltételnek. Ezért egy átmeneti szabálynak megfelelően e társaságok ez év végéig jelenthetik be választásukat. A határidő egyébként nem jogvesztő, így például áprilisban is lehet közölni, hogy júliustól új üzleti évre tér át valamely társaság. A bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítéséért azonban 100-200 ezer forintos mulasztási bírság jár.

Gyakoriság és visszalépésA bevallásnál az ezt meghatározó értékhatárok számításakor a megelőző második naptári év adatait kell figyelembe venni.

Visszalépésre az üzleti év mérlegfordulónapjának újabb megváltoztatására három, beszámolóval lezárt üzleti évet követően vagy az anyavállalat megváltozásakor van lehetőség.

Hogy a valóságban mennyire lesz működőképes a rendszer, az csak jövőre derülhet ki. A végrehajtás előkészületei egyelőre nem kezdődtek meg. “A számviteli törvényt nemrég hirdették ki, az adótörvény pedig november közepén lát napvilágot a Magyar Közlönyben” – ad magyarázatot a látszólagos késlekedés okára Vámosi-Nagy Szabolcs.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik