Nem mindennapi elméleti felkészültségről tesz tanúbizonyságot a könyv szerzője, Sikos T. Tamás. Ismerteti e tudományág kialakulását, összetevőit, különböző iskoláit, megközelítéseit, modelljeit.#<# Mindezeket számos hivatkozás támasztja alá, a névmutató bősége imponáló. A marketingföldrajz valószínűleg jól hasznosítható a gyakorlatban, de sajnos nehezen elképzelhető, hogy egy gyakorló marketingszakember a napi tízegyegynéhány órás munka után keresztülrágja magát ilyesfajta mondatokon: "Bár Christaller részletesen foglalkozott a telephelyközpontok és kereskedelmi területek megjelenési gyakoriságával, formálisan nem jelölte meg azok pontos méretét, mivel a népességszám és a tevékenységek minden esetben az eredeti tájban elhelyezkedő vidéki népesség sűrűségéről vagy annak vásárlóerejéről felállított alapfeltételezésektől függnek." A baj tehát az, hogy a szerző könyvének írásakor megfeledkezett a marketing egyik alapvető követelményéről: eladható - jelen esetben olvasmányos - terméket kell alkotni. Akinek mégis sikerül eljutnia a könyv második feléig, a marketingföldrajz elméleti szakemberének érezheti magát, s remélheti, hogy végre a tanultak felhasználására is útmutatást kap. A szerző ad is példát, egyebek mellett arra, hogyan kellene döntenünk, ha a közeljövőben új Jééé üzletet kívánnánk nyitni Budapesten. Pontosabban bemutatja, hogy mi alapján határozzunk, melyek azok a lépések, amelyeket feltétlenül meg kell tennünk az analízisnél. Magát a döntést azonban ránk bízza, pedig esettanulmányoknál hasznos lehet néhány lehetséges megoldást is ismertetni.
Sikos T. Tamás: Marketingföldrajz, VÁTI kht., 2000. – 240 oldal
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
