Stressz a munkahelyen

Mik okozzák a legtöbb stresszt az életünkben?

Az egyik legfontosabb stressztényező az idő: állandó teljesítménykényszer alatt élünk, miközben nincs időnk a feladatok elvégzésére. Sok vezető panaszkodik arra, hogy nem képes átgondolni a következő fél év teendőit vagy leülni a munkatársakkal megtárgyalni a stratégiát, mert a napi teendők, a “tűzoltómunka” felemészti az idejét. Ennek az az oka, hogy az emberek nem ültetik át a prioritásokat az időbeosztásba, hagyják magukat sodortatni az eseményekkel, ahelyett, hogy maguk döntenének arról, mire szánnak időt és mire nem.

A másik fontos stressztényezőt a kihívások adják. Minden embernek van egy úgynevezett komfortzónája, amelyben jól érzi magát. Azok a kihívó feladatok azonban, amelyek különleges eredménnyel kecsegtetnek, kívül vannak ezen a zónán: olyasmit kell cselekednünk a sikerért, ami nehéz, szokatlan és kockázatos, tehát félelmet ébreszt. Ez ellen védekezünk, ki-ki a maga módján.

Nincsenek jó és rossz védekezési technikák. Egy a fontos, hogy ismerjük magunkat, tudjuk, hogyan reagálunk, ha közelítünk a komfortzónánk határához, mert csak így tudunk változtatni a viselkedésünkön. Például, ha valaki gyorsabban kezd lélegezni a feszültségtől, megpróbálhat inkább ritkábban nagy levegőt venni helyette, ez elnyomja a tünetet, ami önmagában is megnyugtatóan hat.

Stressztényező a rossz fizikai, pszichikai vagy szellemi kondíció is. Az utóbbival menedzsereknél általában nincs gond: akinek nem vág az agya, nem tölthet be ilyen munkakört. A másik kettő azonban nálunk még elhanyagolt terület, pedig aki nem terhelhető, az aligha dolgozik optimális hatékonysággal.

Hogyan kezeljük az egyes tényezők okozta stresszt?

Egy biztos: általánosan és mindenkire alkalmas recept nincs. Ahhoz, hogy kiválasszuk a számunkra megfelelő technikát, nem árt tájékozódni, kipróbálni a dolgokat – majd kiválasztani azt, amely számunkra a legmegfelelőbb.

Az idő okozta konfliktust úgy oldhatjuk fel legkönnyebben, ha csak a valóban fontos feladatokra szánunk időt és energiát.

Kihívás – NE MENEKÜLJÜNK! Megpróbálhatjuk hozzászoktatni magunkat a feszültség elviseléséhez – például elhatározhatjuk, hogy hetente megteszünk két olyan dolgot, ami kívül van a komfortzónánkon. Az ilyen próbálkozásokat azonban elő kell készíteni, tudatosítani kell, hogy mi a valódi kockázat, és mi az, amit csak mi látunk annak. Készüljünk fel várható érzéseinkre is, kiszámítva, mi a lehető legjobb s a legrosszabb kimenetel. Nemcsak fokozatosan szoktathatjuk magunkat a feszültséghez, hanem nagyobb lépésekben is, az utóbbi azonban nemigen megy külső segítség nélkül. A félelem leküzdését segíthetik olyan tréningfeladatok, mint a bungee jumping, a szervezet reakciói ugyanis ugyanolyanok a fizikai kihívásokra, mint a pszichikaiakra. Külföldön alkalmazzák azt a módszert is, hogy a tréning résztvevőit kéregetni küldik a metróba: ez remek gyakorlat a komfortzónából való kilépésére.

Rossz fizikai, pszichikai vagy szellemi kondíció – MOZOGJ! Ha valaki fel is ismeri, hogy többet kellene mozognia, nem mindig választ jó megoldást. Célszerű belgyógyászati és fittségi vizsgálatokkal eldönteni, kinek milyen sportot érdemes választania, az ehhez szükséges profi segítség azonban ritka. A jó pszichikai állapot kialakításához nagyon fontos az önismeret, mert a stressz belőlünk is fakadhat. Gyakran nem vagyunk képesek szembenézni azzal, hogy utálunk bejárni a munkahelyünkre, rosszul élünk a párunkkal, nem vagyunk képesek megnevelni a gyerekeinket, mert ha megtennénk, az óriási stresszforrást jelentene. Pedig szembe kell nézni a dolgokkal, mert csak így tudunk változtatni rajtuk. Merni kell belevágni olyasmibe, amitől rettegünk, mert ha megtesszük, a javunkra válhat. Elképzelhetőek persze olyan élethelyzetek, amelyeken nem lehet változtatni – ilyenkor valamiféle levezetést kell keresnünk, futni, aerobikozni, táncolni járhatunk, hogy “kimozogjuk magunkból” a stresszt. Megtanulhatjuk, hogy ne engedjük közel magunkhoz a negatívumokat, például, hogy ne vegyük fel a főnök piszkálódásait. Az ilyen helyzetekre fel lehet készülni meditációs technikákkal, amelyek erősítik az embert a rossz hatás elkerülésében. Fontos az is, hogy legyenek reális, megvalósítható céljaink. Ha így van, nem félünk a változástól, mert tudjuk annak okát.

Stresszüzlet

Az amerikaiak évente mintegy tízmilliárd dollárt költenek el a stressztől való szabadulásra – olyan eszközökre, mint a “stresszmérő”, vagy “hanggal nyugtató készülékek”, vagy a különböző játékok, önsegítő könyvek és tréningek. Európában is egyre nagyobb teret hódítanak a feszültséget csökkentő módszerek és életstílusok, mint például a feng shui.