Befejeződött a dunaszerdahelyi nagygyűlés, ahol a nemzeti kisebbségek jogainak következetes tiszteletben tartását és kiszélesítését követelte több ezer szlovákiai magyar. A résztvevők ugyanakkor tiltakoztak a közelmúltban elfogadott szlovák államnyelvtörvény módosítása ellen.
Az FN.hu helyszíni tudósítója szerint a dunaszerdahelyi futballstadion – amely hatezer főt képes befogadni – körülbelül kétharmada telt meg, de volt időszak a mintegy háromórás demonstráció alatt, amikor – egyes források szerint – 12 ezren is voltak. A tüntetők csak a lelátókon ülhettek, a pályán felállított színpadra csak a műsor résztvevőit engedték fel, a gyepre pedig csak újságírók mehettek. A stadion környékén, illetve a település útjain sok volt a rendőr, a sportcsarnokban egy magán biztonsági cég felügyelte a rendet.
Tudósítónk szerint gyakran felhangzott a “ria, ria, Hungária”, és volt egy helyi “keménymag”. A lelátókon többtucatnyi magyar zászlót, illetve a szlovákiai magyar falvak neveit és jelképeit tartalmazó transzparenseket lehetett látni. Tudósítónk arról is beszámolt, hogy Komáromnál a hidat magyar tüntetők elzárták, kisebb forgalmi dugót okozva.
KÉPGALÉRIA a nagygyűlésről!
Az eseményre egyébként Romániából és Magyarországról is érkeztek szolidaritásukat kifejezni. A hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom is képviseltette magát, és “Megoldás: autonómia” feliratú transzparenseket is lehetett látni.
A rendezvény résztvevői többnyire szervezetten, autóbuszokkal érkeztek Dunaszerdahelyre, ahol a nagygyűlést civil rendezők, valamint az országos és a városi rendőrség biztosította. Bár a sok autóbusz és személygépkocsi kisebbfajta felfordulást okozott a városban, nagyobb problémákról, rendbontásról nem érkezett jelentés. A stadion bejáratától egy valószínűleg ittas, provokáló fiatalembert elvittek a rendőrök.
Kiállnak a jogaikért
A Kiállunk a jogainkért jelszó alatt zajló nagyszabású akciót a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a civilszervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) kezdeményezte és szervezte meg.
A mintegy háromórás rendezvényen politikai beszédek hangzottak el, amelyeket kulturális műsor egészített ki.
Petőcz Kálmán a szlovákiai magyar civilszervezetek, Hrubík Béla a Csemadok kulturális és társadalmi szervezet, Bíró Rozália a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében mondott beszédet. Felszólalt még mások között a magyar írók nevében a Kossuth-díjas Grendel Lajos, valamint Csáky Pál, az MKP elnöke. Az egyetlen szlovák felszólaló Ondrej Dostál (Konzervatív Intézet) volt, a nyelvtörvény módosításának elutasítását szorgalmazó petíció aláíróinak nevében.
Dunaszerdahely (Forrás: FN)
Nyilatkozatot fogadtak el
A dunaszerdahelyi nagygyűlés résztvevői a rendezvény végén egy nyilatkozatot is elfogadtak. “Elegünk van a (szlovák) kormánykoalíció politikusainak magyarellenes kirohanásaiból. Felháborítónak tartjuk, hogy Malina Hedvig (a sérelmet szenvedett diáklány) Szlovákiában, állampolgárként nem tudja érvényre juttatni igazságát. Elfogadhatatlannak tartjuk a dunaszerdahelyi szurkolók elleni rendőri beavatkozást, valamint azt, hogy a mai napig nem hozták nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos videofelvételeket. Nem tűrjük tovább, hogy a jelenlegi kormánykoalíció néhány politikusának állandó céltáblája legyünk” – olvasható a dokumentumban.
Ugyanakkor a nyilatkozat leszögezi: “Szlovákiának egyenrangú polgárai kívánunk lenni. Nem vagyunk sem bevándorlók, sem albérlők ebben az országban, ezért követeljük, hogy az állam a kisebbségekkel történt érdemi konzultációk alapján alakítsa ki nemzeti kisebbségi politikáját…. Ne döntsenek nélkülünk azokban az ügyekben, amelyek bennünket érintenek! Ne játsszák ki egymás ellen a különböző nagyságú és más-más igényű szlovákiai kisebbségeket!”
A nagygyűlés résztvevői elutasították a nyelvtörvényt. “Felháborítónak tartjuk, hogy magas pénzbírságokkal kívánják büntetni a közéleti nyelvhasználat néhány területét. Ez sérti az alapvető emberi jogokat, nevezetesen a szólásszabadságot. Követeljük, hogy a parlament törölje a törvény azon elemeit, amelyek a hátrányos megkülönböztetés alapját képezik. Elvárjuk, hogy az úgynevezett kétnyelvűség törvény általi megjelenítése ne csak ránk, kisebbségekre rójon feladatot és kötelességet, hanem mindenkire arányosan, aki az általunk lakott régiókban velünk él” – áll a nyilatkozatban.
Csáky eredményeket vár
A dunaszerdahelyi tüntetés főszervezője, az MKP elnöke azt reméli, a demonstráció hatására az EBESZ főbiztosa felülvizsgálja korábbi álláspontját. Csáky Pál szerint a bírságolás elhalasztása is a magyarok nyomásgyakorlásának köszönhető.
(A Csáky Pállal Dunaszerdahelyen készült villáminterjúnkat itt olvashatja!)
A komárnói Jókai színház igazgatója, Tóth Tibor az FN.hu-nak a demonstráción elmondta: a nyelvtörvény megnehezíti a szlovákiai magyarok életét. Bár a színházi előadásokat az ’50-es évektől magyarul rendezik, és ebbe nem szól bele az új jogszabály, ám a különböző egységek között (például a marketing és a könyvelés) mostantól szlovákul kell kommunikálni. Annak ellenére, hogy valamennyi dolgozó magyar nemzetiségű.
A szlovákoknak nem tetszett
Bírálóan nyilatkoztak a szlovák politikai pártok képviselői a szlovákiai magyaroknak az államnyelvtörvény elleni keddi dunaszerdahelyi tüntetéséről.
A koalíciós Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szerint a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a magyar civil szervezetek provokálni akartak a nagygyűléssel.
“A nagygyűlést elterelő manővernek tartjuk az MKP részéről. Az akció valódi célja a magyar kisebbség mozgósítása nyugtalanság keltése céljából és a nemzetiségi feszültség szítása Szlovákiában” – jelentette ki Ján Slota pártelnök.
A szlovák kulturális miniszter, valamint az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom korábban már provokációnak minősítette a tiltakozó nagygyűlést.
(A szlovák reakciókról részleteket itt olvashat!)
Budapesten is tüntettek
Budapesten is tüntetnek a nyelvtörvény ellen: a Civil Összefogás Fórum (CÖF) kedd délután a budapesti Szlovák Nagykövetség épülete előtt. A megmozdulás szervezői a rendelkezés eltörlését követelő petíciót adtak át Szlovákia budapesti nagykövetének. Ezt Peter Weiss személyesen vette át.
Az angol és magyar nyelvű tiltakozást eljuttatják az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökének is.
Tüntetés a szlovák nagykövetség előtt Budapesten
(fotó: Mészáros Gábor) – KÉPGALÉRIA!
A szónoklatokat délután pontban 15 órakor harangszóval szakították félbe, és a szervezők közlése szerint ugyanebben az időben Brüsszelben, Koppenhágában, Argentínában, Ausztráliában, New Yorkban, Los Angelesben, Venezuelában, Mexikóban, Ausztráliában, Torontóban, valamint Dunaszerdahelyen és Kishegyesen, illetve a Felvidék és Erdély több magyarlakta falvában is félreverték a harangokat a magyar nyelv és a magyarság megmentése érdekében.
Brüsszelben Szájer is demonstrált
Európa ne csak szavakban, hanem a valóságban is támogassa a jogegyenlőséget – követelte Szájer József, az Európai Parlament (EP) magyar néppárti delegációjának vezetője azon a keddi tüntetésen, amelyet Szlovákia brüsszeli nagykövetsége előtt rendeztek a brüsszeli Magyar Hullám közéleti társaság szervezésében, a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozás jegyében.
Szájer közölte, hogy a Civil Összefogás Fórum petícióját még ezen a napon átadja José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének.
A fideszes politikus “Európa szégyenének” nevezte az életbe lépett szlovák törvényt, és hangsúlyozta, hogy az számos alapvető jogot sért, így a szólásszabadságot, az anyanyelvhez való jogot és az önrendelkezés jogát.
(A brüsszeli tüntetésről további részleteket itt olvashat!)
a nyelvtörvény
Szeptember elsejével lépett hatályban Szlovákiában a júniusban módosított nyelvtörvény. Eszerint minden, nem magánjellegű érintkezésben minden fizikai és jogi személynek, szervnek szlovákul kell megnyilvánulnia, és ha ezzel ellentétesen jár el, két írásbeli figyelmeztetés után 100 és 5000 euró közötti büntetéssel sújtható. A büntetés befizetésére 30 nap áll rendelkezésre, ellenkező esetben a büntetés kétszeresét kell kifizetni. A büntetés a “bűntett” elkövetésének észlelése után 1-3 éven belül kiszabható. A jogszabály értelmében minden nyilvános információnak (szóban és írásban) szlovákul kell megjelennie, s csak azután jöhet a másik nyelv, amelynek szó szerint azonosnak kell lennie a szlovákkal. Az írásban megnyilvánuló közlésben a szlovák nyelvű után következő másik nyelvű vagy a szlovákkal azonos, vagy annál kisebb betűkkel engedélyezett. Ez az eddig érvényes helységnévírást és az éppen elfogadott oktatási törvényt is megkérdőjelezi, mert a földrajzi elnevezések ügyében mindent és mindenkit arra köteleznének, hogy szlovákul írja a földrajzi elnevezéseket. Ez a szlovákiai magyar önkormányzatokra például jelentős kiegészítő pénzügyi terheket ró.
