A központi afgán kormányzás meggyengüléséhez többek között a féktelen korrupció és a Nyugat-Pakisztánban működő milíciák egyre szofisztikáltabb támadásai vezettek – írja a The New York Times. című amerikai lap. Jelentős problémát jelent továbbá az afgán gazdaság több mint 50%-át kitevő heroinkereskedelem. A félkész jelentés a november végi elnökválasztások után fog elkészülni. Előreláthatólag évek óta a legkiterjedtebb értékelésre lehet számítani benne az Afganisztánban uralkodó állapotokról.
A vizsgálat eredménye valószínűleg kíméletlen ítélet lesz a Bush-adminisztráció döntései felett, melyekkel 2001. szeptember 11-e utáni hónapokban Afganisztánt helyezte a terror elleni háború középpontjába. A tálib felkelők 2006-ban indítottak újra jelentős offenzívákat az ország területén. Az elmúlt hónapok jelentős koalíciós veszteségei után megerősödött az a nézet, hogy az időközben többé-kevésbé stabilizálódott Irakból kivont erőket Afganisztánban kell küldeni.
A kérdés részévé vált az elnökválasztási kampánynak is. Obama élesen támadta azokat a döntéseket, melyek révén az utóbbi időben az eleinte központi szerepet betöltő afgán katonai jelenlét háttérbe szorult és Bush Irakra pazarolta el a hadsereg forrásainak jelentős részét. McCain megvédte azonban a jelenlegi adminisztráció politikáját és kijelentette, hogy még mindig Irak a terror elleni háború legfontosabb pontja. Abban azonban mindketten egyetértettek, hogy új csapatokat kell küldeni Afganisztánba, az afgán kormánynak pedig helyre kell állítani megroggyant tekintélyét.
A kormányzat hitelének visszaállítása mellett újabban fontos momentumként jelenik meg a helyi törzsek vezetőivel való kommunikáció, melyet eddig az amerikaiak igyekeztek kerülni. „Ahhoz, hogy megalapozott ellentámadást intézhessünk a tálibok ellen, erős helyi kormányzásra van szükség a kerületekben és a tartományokban is” – mondta az amerikai külügyminisztérium egy tisztviselője.
