Az unió német elnöksége a csütörtök délután kezdődő kétnaposra tervezett EU-csúcson az alkotmánytervezetre vonatkozó új javaslattal állt elő, mely számos ponton eltér az eredeti okmánytól.
Az alkotmánytervezetról szóló vitát megnehezíti, hogy több ország vétóval fenyeget arra az esetre, ha a dokumentum összeállításánál nem veszik figyelembe a nemzeti sajátosságokat. Gyurcsány Ferenc szerint a német elnökség által előterjesztett új javaslat Magyarország, valamint az európai szocialisták számára lényegében vállalható.
Az EP-elnök bekeményített
Az Európai Parlament elnöke csütörtök este a brüsszeli EU-csúcson figyelmeztette a tagországok állam- és kormányfőit, hogy az általa vezetett testület nem fogja jóváhagyni, ha az EU-alkotmány utódjaként egy felvizezett, számos kulcskérdésben visszalépést jelentő szöveg születne.
Hans-Gert Pöttering ezzel tovább bonyolította az EU-alkotmány körüli vitát. Mint közölte, az EP ragaszkodik az EU alapjogi chartájának kötelező jellegéhez, a minősített többségi döntéshozatalnál alkalmazandó “kettős többség” elvének meghagyásához és ahhoz, hogy a jövendő szerződés ismerje el a közösségi jog elsőbbségét a nemzeti jogszabályok felett. Ha az eredeti alkotmányban szereplő reformokat nem hajtják végre, akkor az Európai Parlament – Horvátország esetleges csatlakozását kivéve – további EU-bővítéseket nem tud jóváhagyni – szögezte le az EP elnöke.
Varsó a világháborúra hivatkozik
A lengyel kormányfő kijelentette, hogy az ország második világháborús népességveszteségét is számításba kellene venni, amikor hazájának szavazati súlyát megállapítják az Európai Unió intézményeiben. Ha nem lett volna a II. világháború, Lengyelországnak ma 66 millió lakosa lenne – mondta Jaroslaw Kaczynski a lengyel rádiónak adott nyilatkozatában, amelyet csütörtökön közölt az adó. “Csak azt követeljük, amit elvettek tőlünk” – jelentette ki. Lengyelország jelenlegi népessége jelenleg 38 millió. A második világháborúban 6,5 millió lengyel, köztük 3 millió lengyel zsidó vesztette életét.
Ha kudarcot vallanak, az tovább rombolja az EU presztizsét (fotó:MTI)
A magyar miniszterelnök elvetette Kaczynski érvelését. Lengyelországnak feltétlenül el kellene kerülnie, hogy olyan benyomást keltsen, mintha történelmi kártérítést igényelne (az EU-n belüli szavazati súlyát illető) követeléseivel – mondta a dpa hírügynökség szerint Gyurcsány Ferenc a Handelsblattnak adott nyilatkozatában, amelyet pénteken közöl a tekintélyes német lap. A kormányfő figyelmeztette lengyel kollégáját, hogy kárt okoz a többi tagállamnak, ha ragaszkodik az EU-n belüli szavazati arányok megváltoztatásához, és ezzel akadályozza az integrációs szervezet új alkotmányos szerződésének elfogadását.
“Kaczynski miniszterelnöknek tudnia kell, hogy nemcsak egy elvont Európának okoz kárt, ha ragaszkodik a szavazati arányok újraelosztásának követeléséhez, hanem konkrét országoknak, például Magyarországnak, Franciaországnak vagy Dániának. A lengyelek által oly gyakran követelt szolidaritás nem egyirányú utca” – idézett csütörtökön a magyar kormányfő Handelsblatt-nyilatkozatából a német hírügynökség, hozzáfűzve, hogy Gyurcsány a Lengyelországnak juttatott uniós pénzekre utalt ezzel a mondatával.
Anders Fogh Rassmussen dán kormányfő képtelennek nevezte Kaczynski érvelését. “Képtelen ötlet a szavazati arányokkal kapcsolatos mai döntéseket a II. világháború következményeivel indokolni” – mondta Brüsszelben, ahol részt vesz európai liberálisok egy találkozóján.
A válság vége vagy újabb kudarc?
Ha sikerül megállapodásra jutni, akkor azzal az EU lezárhatja a két éve kezdődött intézményi válságot, miáltal nem léphettek hatályba mindazon változtatások, amelyek a szervezetet döntéshozatali rendszerét hatékonyabbá, nemzetközi fellépését hangsúlyosabbá tették volna.
Ha viszont a próbálkozás kudarcot vall (s erre is van esély, hiszen több államnak, mindenekelőtt a lengyeleknek és a briteknek komoly feltételeik, különböző változtatási igényeik vannak), akkor az újabb, minden eddiginél súlyosabb krízist okozna, tovább rombolva az EU presztízsét. Mint Gyurcsány Ferenc mondta a csúcs kezdését megelőző sajtótájékoztatóján, “ha nem lesz megállapodás, az nem azt jelenti, hogy megőriztük a status quót, hanem hogy visszalépett az Európai Unió”.
A történelem ismétli önmagát: szinte napra pontosan 3 évvel ezelőtt, a 2004 júniusi brüsszeli csúcsértekezleten ugyancsak az EU-alkotmány ügye volt a fő kérdés. Akkor végül egyezségre jutottak a résztvevők. Arra viszont senki sem gondolt, hogy a dokumentumot később éppen Franciaország és Hollandia, azaz az EU két alapító tagja fogja megbuktatni a népszavazások elutasító döntésével.
E lehetőséget a tagállamok most megpróbálják kizárni: így azután arról már lényegében megállapodás született, hogy az új szerződést nem hívják majd alkotmánynak, s kimaradnak belőle azok a szimbólumok (közös zászló, himnusz), amelyek a nemzeti szuverenitás feladása miatt kikényszeríthetnék egyes tagországokban az újabb népszavazást. Így is maradt számos vitás kérdés: egyes nyilatkozatok mintegy 15, még megoldásra váró pontról szólnak.
