“Növekszik azoknak a külföldről származó pénzeknek a beáramlása, amelyeket a belügyeinkbe való közvetlen beavatkozásra használnak” – jelentette ki Vlagyimir Putyin szerdán, olyan finanszírozásra utalva, amely liberális ellenzéki pártok és csoportok, valamint emberjogvédő szervezetek tevékenységét segíti a Kreml szerint.
“Vannak, akik áldemokratikus frazeológiát használva vissza akarják téríteni a közelmúltat. Egyesek azért, hogy újra büntetlenül fosztogathassák a nemzeti vagyont, megrabolhassák az államot és az embereket. Mások azért, hogy megfosszák hazánkat gazdasági és politikai önállóságától” – fejtegette az orosz államfő. “Demokratizálási jelszavakat használnak, de cél ugyanaz: egyoldalú előnyök szerzése, önös érdekek érvényesítése” – fejtegette.
Putyin éles bírálata vélhetően mindenekelőtt a rendszerbíráló ellenzékieket tömörítő Másik Oroszország koalíciónak szólt. A Kreml gyakran célozgat arra, hogy egyes külföldi finanszírozást igénybe vevő emberjogvédő civil szervezetek békés forradalmat igyekeznek előidézni Oroszországban, és kritizálja a két kis liberális párt nyugati, főleg amerikai támogatását is.
Az orosz elnök idén már másodjára intéz kirohanást hazája védelmében. Februári beszédében azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy fegyverkezési versenyt szít, s figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jog előírásait. Egyes vélekedések szerint beszéde a hidegháború hangulatát idézte fel.
A fegyverekről
Moratóriumot jelentett be Vlagyimir Putyin orosz elnök az európai hagyományos fegyverzetekre vonatkozó 1990-es szerződésre azzal az indoklással, hogy az ahhoz csatlakozott NATO-tagállamok nem ratifikálták a dokumentumot és nem tartják tiszteletben az abban foglaltakat.
Vlagyimir Putyin és Szergej Mironov az orosz felsõház elnöke (MTI/EPA)
“Ebben az összefüggésben sürgetőnek tartom, hogy moratóriumot hirdessünk a szerződésben foglaltaknak az orosz oldalon való végrehajtására mindaddig, amíg a világ minden országa nem ratifikálta, és nem látott hozzá szigorú végrehajtásához” – mondta az elnök szerdai évértékelő beszédében.
A NATO-tagok „mondvacsinált ürügyekkel” elutasítják a CFE ratifikálását, s a kialakult helyzetet katonai támaszpontjaiknak az orosz határokhoz való közelítésére használják ki. Mi több, rakétavédelmi komponensek telepítését tervezik Csehországban és Lengyelországban. Továbbá egyes új NATO-tagok, mint Szlovákia és a balti államok, egyáltalán nem csatlakoztak a CFE-hez – panaszkodott az orosz államfő.
A CFE eredetileg a NATO és az egykori Varsói Szerződés között jött létre abból a célból, hogy a felek korlátozzák hagyományos fegyverzeteik mennyiségét, típusait és elhelyezését a vasfüggöny két oldalán. Az 1990-es eredeti szerződést 1999-ben módosították Oroszország és a NATO között, Oroszország 2004-ben ratifikálta a módosított CFE-t. A NATO-tagok azonban a ratifikálást ahhoz kötik, hogy Oroszország vonja ki csapatait Moldovából és Grúziából.
Putyin bejelentésére szinte azonnal reagált az észak-atlanti katonai szervezet, melynek főtitkára de Hoop Scheffer kijelentette, hogy magyarázatot vár az orosz elnök kijelentéseire a moszkvai külügyminisztertől.
Nőtt a reáljövedelem
“Oroszország a tényleges újjászületés felé vezető hosszú út elején áll – jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök mindazonáltal beszámolt bizonyos gazdasági sikerekről, amelyeket 2000 óta könyvelhetett el az ország: ez idő alatt több mint kétszeresére nőtt a lakosság reáljövedelme, bár “még ma is megengedhetetlen mély szakadék tátong az állampolgáros egyes rétegeinek jövedelmei között” .
Felszólalása kezdetén Vlagyimir Putyin megemlékezett arról, hogy a nemzet helyzetéről szóló beszéd intézményének hagyományát Borisz Jelcin, a héten elhunyt első államfő teremtette meg és felszólította a megjelenteket, hogy rövid csenddel adózzanak az elhunyt emlékének.
