Nicolas Sarkozy gyermekkorát a nagyon elegáns párizsi XVII. kerületben és Neuilly-sur-Seine-ben töltötte. Édesapja, nagybócsai Sárközy Pál Budapestről, egy magyar kisnemesi családból száramzik, mely földeket és egy kis kastélyt birtokolt a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Alattyánban. A francia vezető értelmiségiek többségétől eltérően Sarkozy nem az Ecole Nationale d’Administrationra iratkozott be, hanem ügyvédnek tanult a francia fővárosban. Egy magyar emigráns és egy görög zsidó származású francia anya gyermekeként római katolikus nevelést kapott.
Édesapja nem tanította meg gyermekeit magyarul, és nem próbálta átadni nekik a magyar hagyományokat. Ahogyan Sarkozy beszámol róla, édeasapja túl kis országnak tartotta Magyarországot, és értéktelennek vélte a magyar nyelvet és kultúrát a modern világban. Életrajzírója, Nicolas Domenach szerint az ifjú Sarkozyre nem is Franciaország, hanem Nagy-Britannia tette a legnagyobb hatást, mivel már a kezdetektől fogva Tony Bliar brit miniszterelnök nagy rajongója volt. Blair úgy tematizálja a médiát, mint ahogyan Sarkozy teszi, és a francia politikus minidig példaként tekintett arra, ahogyan Blair képes eladni politikai ideológiáját.
Megosztó személyiség
1983-tól 2002-ig Sarkozy a Párizs-környéki Neuilly polgármestere volt, ezt követően belügyminiszter lett, majd egy rövid ideig a pénzügyi tárca élén is állt 2004-ben. Sarkozy az UMP (Union pour un mouvement populaire) elnökeként és belügyminiszterként erősen megosztotta a francia közvéleményt, részben erős bevándorlás-ellenes politikája miatt. A 2005-ös Párizs-környéki zavargások során például „csőcselék”-nek nevezte a gyújtogató fiatalokat.
Sarkozy politikája nem egyszer heves társadalmi vitákat váltott ki (fotó: MTI)
A kijelentés kritikusait arra ösztönözte, hogy a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pennel egy kategóriába sorolják. Sarkozy, aki modernizálónak és a hagyományos francia elittől való elszakadásnak a híve, pozitív diszkriminációt is alkalmazott annak érdekében, hogy csökkentse a fiatalok munkanélküliségét, a francia „egyenlőség” jelszavának zászlaja alatt. Javaslata, mely mely szerint az állam nyújtson támogatást a muszlim közösségeknek mecsetek építéséhez, szintén vegyes fogadtatásra talált.
Hűvös viszony Chirackal
A jelenlegi elnökkel való viszonya 1995-ben romlott meg, amikor az elnökválasztáson Chirac riválisát támogatta. Habár a jelenlegi elnökválasztási kampányban Chirac Sarkozy mellé állt, az utolsó pillanatig reménykedett benne, hogy nem ő lesz az utódjelölt.
Sarkozyt sokan atlantistának tartják, de annak idején ő is az iraki háború megindítása ellen foglalt állást. Az új EU-tagállamok körében nagy felháborodást váltott ki az a kijelentése, mely szerint azok a tagországok, melyekben jelenleg alacsonyabbak az adók, mint az alapító államokéban, ne kapjanak EU-támogatást. Sarkozy nem támogatja Törökország uniós csatlakozását sem.
