A muszlim zarándokoknak Mekkába érkezve a hádzs (zarándoklat) első állomásaként hétszer körbe kell járniuk az óramutató járásával ellentétes irányban a Kába-szentélyt, és megcsókolniuk az építmény egyik falába illesztett meteoritot, a Fekete Követ.
Ezután a hívők a Szafa és Marwa hegy közötti utat hétszer megteszik Hágárra – Ábrahám szolgálójára – emlékezve, aki vizet keresett gyermekének, Izmaelnek, miután Ábrahám, felesége ösztökélésére, kiűzte őt a sátrából. Ezt követően elhagyják a várost, és bejárják a hádzs további állomásait. A zarándokok Dzul Hidzsa 9-én délre a Mekkától 15 km-re eső Arafát-hegyre – ahol az iszlám hagyomány szerint utoljára prédikált Mohamed -mennek fel, ahol elmondják a déli és délutáni imát.
Innen napnyugtakor továbbindulnak a Muzdalifa-síkságra, ahol a szabad ég alatt, a sivatagban alszanak. Itt a zarándokoknak legalább hét kavicsot kell gyűjteniük azért, hogy másnap, 10-én Minában rituálisan megdobálják (kődobálás szertartása) Isten dicsőítése közben a sátán szimbólumának számító három kőoszlopot. Ezzel arra emlékeznek, hogy Gábriel tanácsára Ábrahám és Izmael hét kavics eldobásával űzte el az ördögöt, aki öregember képében itt kísértette meg őket. Ezután pedig levágják az áldozati állatot, amelyet a szegények között osztanak szét.
Ez az úgynevezett Áldozati Ünnep (Eid el-Adha) – azon muszlim ünnepek egyike, melyet az egész muzulmán világban egyazon napon tartanak meg -, amikor mindenkinek egy állatot (tevét, marhát, birkát, kecskét vagy juhot) kell feláldozni. Az állatáldozat bemutatása után rituális hajvágás (a nők egy ujjnyit vágnak belőle) vagy a fej leborotválása következik, amely az újjászületést szimbolizálja, majd a zarándoklat záróaktusaként ismét hétszer körbejárják Mekkában a Kába-követ. Aki a zarándoklatot elvégezte, egész életében jogosult a „hádzsi” cím használatára.
