Nagyvilág

Hazai pályán kapott ki Bush

Hagyományosan republikánus témákban ütötték ki a demokraták a Bush-adminisztrációt az amerikai választáson, melynek eredményeképpen két év együttműködésre ítéltetett a politikai elit. Nagy váltások épp ezért aligha lesznek, korrekcióból és változtatásokból annál több, akár a külpolitika, akár a terror elleni harc, akár az emberi jogok területén.

A keddi választás eredményeképpen a képviselőház és a szenátus irányítását is átveszik a demokraták, és komoly létszámfölénybe kerültek a kormányzók számát illetően is. Az igazi meglepetés azonban az, hogy ezt a jelentős vereséget hazai pályán szenvedte el a Bush-adminisztráció az amerikai időközi választásokon.

A demokratáknak ugyanis pont abban a két témában sikerült maguk mögé állítaniuk a szavazók többségét, nevezetesen a biztonságpolitika és a morál területén, mely ügyek kapcsán hagyományosan jobban bíznak az amerikaiak a republikánusokban.

Az iraki háborúval kapcsolatos ellenérzések és az utóbbi időszakban a republikánus pártban kirobbant botránysorozat ezúttal a demokraták malmára hajtotta a vizet. Hogy mindez ilyen jelentős győzelmet eredményezzen, ahhoz persze kellett az is, hogy a gazdasági kérdések a szokásosnál jóval kisebb súllyal essenek a latba – mondta el lapunk kérdésére Orbán Anita külpolitikai szakértő, aki szerint ez elsősorban a két párt kommunikációs stratégiájának hatékonyságán múlott. Egy kézen megszámolható, hányszor dominált amerikai választáson ilyen mértékben a külpolitika. Még akkor sem volt mindig ilyen fontos ez a téma, ha éppen hadban állt az Egyesült Államok – fogalmazott a szakértő.

Tom Lantos vezetheti a külügyi bizottságot

A világ most az amerikai vezetés jövőjéről mereng, és bár vannak különbségek az egyes megítélések között, abban nincs vita, hogy igencsak nehéz dolga lesz George Bushnak utolsó két évében. Az elnöknek ugyanis a törvényhozáshoz szüksége van kongresszus támogatására és viszont. Az Egyesült Államokban például igen erős a kongresszus ellenőrző szerepe. Támogatása nélkül nincs költségvetés, az elnök nem dönthet sem háborús kérdésekben, sem arról, hogy mennyi pénzt fordít katonai kiadásokra, a kongresszus dönt a szövetségi bírók jelöléséről és a legfelsőbb bíróság tagjainak kinevezéséről is.

Ezen túl az is szinte biztos, hogy jó néhány fontos pozíciót szereznek a képviselőházban a demokraták, többségük nyomán például lehetővé válik számukra, hogy – az amerikai történelemben első ízben – női elnöke legyen az alsóháznak Nancy Pelosi demokrata frakcióvezető személyében. Emellett várhatólag néhány kulcsfontosságú bizottság elnöki tisztségében is változás következik be a demokraták javára, igen valószínű például, hogy a magyar származású Tom Lantos lesz a külügyi bizottság elnöke.

Az egymásrautaltság persze fordítva is igaz: az elnök megvétózhatja mindkét ház döntését, ami a vegyes típusú törvényhozások esetében nem is olyan ritka. Míg a republikánus többségű törvényhozás támogatását élvező Bush az elmúlt hat évben csupán egyetlenegyszer alkalmazta ezt az eszközt, addig Bill Clinton az ellenzék által uralt törvényhozással szemben 37-szer élt ezzel a fegyverrel, Ronald Reagan pedig 78-szor vétózta meg a kongresszus döntését.

Többet várnak

Az együttműködés esélyeit növeli, hogy a most megválasztott demokrata képviselők és a szenátorok többsége a demokrata párt konzervatív táborához, a centristákhoz tartozik, az azonban még így is valószínű, hogy a megállapodás kényszere miatt igazán jelentős irányváltás nem várható az amerikai vezetéstől a következő két évben – osztotta meg lapunkkal várakozásait Orbán Anita.

Korrekciók és változtatások azonban mindenképp lesznek. E mellett érvelt például Karsten Voigt német szociáldemokrata politikus, aki az Angela Merkel vezette nagykoalíciós kormányban a német-amerikai kapcsolatok koordinátora. A Deutschlandfunk rádióállomásnak adott szerdai nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy szerinte a demokraták előretörésével erősödni fog a nyomás az európai szövetségesekre az Egyesült Államok katonai tehermentesítésére egyes válság sújtotta térségekben, így egyebek között Afganisztánban és Szudánban. Voigt – mint kijelentette – nem számol azzal, hogy Washington Németországot katonai közreműködésre kérné fel Irakban, ugyanakkor a gazdasági, újjáépítési segély növelését célzó követelések minden bizonnyal erősödni fognak.

Tény, hogy a demokraták már jelezték: több területen is felülvizsgálják a kormány politikáját: ezek közé tartozik az iraki háború, a terroristagyanús személyek felhatalmazás nélküli rendőri felügyelet alatt tartása vagy a szövetségi rendeletek betartatása. Már az új kongresszus jövő év elején esedékes hivatalba lépése utáni első 100 órában a demokraták szavazásra akarnak vinni olyan fontos belpolitikai ügyeket, mint a minimálbér emelése, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások miatt javasolt terroristaellenes intézkedések elfogadtatása és a Medicare gyógyszerjuttatási program módosítása a gyógyszerköltségek csökkentése céljából.

Lépések a bevándorlók ügyében

A demokraták hatalmát azonban a közjogi megkötéseken túl az is korlátozza, hogy számos kérdésben ők maguk is megosztottak, köztük az iraki háború kezelése, a növekvő belső költségvetési kiadások vagy a jelenlegi adótarifák további fenntartása ügyében.

Paradox módon a képviselőházi demokrata többség segíthet is Bushnak egyes szándékai megvalósításában. Elsősorban a bevándorlási törvényekben tervezett gyökeres változtatásokról van szó: a republikánus képviselőházi többség ugyanis visszariadt Bush vendégmunkásprogramjától és a szenátusnak attól a tervétől, hogy megkönnyítsék az állampolgárság megszerzését a nem hivatalos munkavállalók millióinak. A demokraták támogatni látszanak ezeket az elképzeléseket.

A kongresszus várhatóan felújítja a Bush elnök által 1999-ben meghirdetett “No Child Left Behind” (Egyetlen gyermek se maradjon le) oktatási programot, bár a demokraták ragaszkodnak ahhoz, hogy a programra több pénzt kell szánni. Ugyancsak erős az elszántság arra, hogy felújítsák a mezőgazdasági törvénykezést, különösen a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban lefektetett agrártámogatási korlátozásokról.

Akárhogy is alakul a két párt együttműködése, annyi bizonyos, hogy eldördült a startpisztoly a 2008-as elnökválasztási kampányban. A verseny ráadásul jóval nyíltabb, mint korábban, hiszen még azt sem lehet megtippelni, kit jelölnek a pártok George W. Bush utódjának.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik